Posts in category szólásszabadság, média, internet

Gyűlöletpolitikák, amire a kirekesztés épül

Gyűlöletpolitikák, amire a kirekesztés épül

A Civil Rádió a méltó beszédről szóló Méltóságkereső című kezdeményezésének bemutatása
www.civiltavasz.hu

Vendég: Setét Jenő, beszélgetésvezető: Péterfi Ferenc

Nyári Egyetem, 2017. 07. 28.

A mai közbeszédre jellemző a populista diktátorok, köztük a Hitler által követett kommunikációs stílus, aminek fő jellemzője: kevés üzenet sulykolva és ellenségkép rögzítése: „Ők mások, mint mi, majd mi megvédünk benneteket!” A Civil Rádióban téma volt a gyűlöletbeszéd, a Civil tavasz oldalon belül részletezik a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos tapasztalatokat. A közösségi rádió mottója Solt Otília könyvének (Méltóságot mindenkinek!) nyomán a Méltóságkereső volt. Harminc közéleti ember osztotta meg a feltett kérdésekkel kapcsolatos gondolatait: „Mi az oka a gyűlöletbeszédnek?”, „Mit hogyan lehet ellene tenni?”. Összegezve az általános okok: kisebbségi érzés, bűnbakképzés, felsőbbrendűségi tudat, leegyszerűsítés, általánosítás és megosztó magatartás. Az írások, szerzőkkel együtt megtalálhatók a fent említett internetes oldalon.

Mit tehet a Civil Rádió? Magunkkal kell kezdeni, tegyünk a gyűlöletbeszéd ellen:

- nyilvános beszélgetések,

- belső rádiós mentalitás erősítése,

- nyelvészek bevonása,

- kávéházi fórumok a témában.

Mozaikok kerültek a felszínre, a nagy igazságot ezekből próbálják összerakni. A kitűzött cél a méltó beszéd. A hallgatóságtól kér a civil rádió javaslatokat e cél megközelítéséhez.

Mindig jelen volt a gyűlöletbeszéd a magyar közbeszédben, de 1990 előtt a hatalom fékezte, 2006-ig illetlenség, bűn volt a gyűlöletbeszéd, az alkalmazói diszkriminálódtak a közéletben.

2006 után a normák felrúgása, a hatalom megragadása volt egyes politikusok célja, ehhez bevetté tették a gyűlöletbeszédet. Kialakult a szélsőjobbos rendfenntartás, ítélkezés. Ennek mai példája Ásotthalmon a „civil” rendfenntartók tevékenysége a menekültek üldözésében.

2006 után gátszakadás volt. A közéletben egyre többször megjelent a cigányozás, zsidózás, muszlimozás. A gyűlöletpolitika bevett eszköze a gyűlöletbeszéd.

A cigányok normaszegők – általánosítás –, bűnözők – leszállították a büntethetőség korhatárát –, szociális segélyből élők – leépítették a szociálpolitikát, ma szegénypolitika van –, és szegregáció van az iskolákban. Tudatos politikai magatartás volt a gyűlöletbeszéd legalizálása, a szélsőjobbról a centrumba engedése.

Boross Péter volt belügyminiszter: „A skinheadek cigányellenessége ifjúkori csínytevés”. Horn Gyula: „A cigányok rekesszék ki maguk közül a bűnözőket!” (Horn mondata is általánosító gyűlöletbeszéd.) Orbán Viktor (2009): „A cigányság körében nőtt a bűnözés.” Erre nincs adat, ez csak politikai beszéd, ami rövidtávon választási haszonnal járt a FIDESZ számára.

A politika játszik a magyar szavazókkal, az emberek vesztesnek érzik önmagukat. A gyűlöletbeszéd bűnbakot állít, ezzel kívül helyezi a problémát, a veszteség okát az embereken.

A személyes beszélgetés oldja az előítéletességet, a sztereotípiákat, ennek kellene széles platformot találni. Magyarországon a szolidaritás hiányzik az emberekből, az óvodai csúfolódással, zaklatással, már gyermekkorban beépül a kirekesztés a fejekbe. Az érzékenyítés tudatos nevelési feladat a felnőtteknek. A személyesség, a közvetlen kapcsolat, a találkozás koptatja az ellenérzést az „idegenekkel” szemben. A politika tudatosan távoli, személyesen nem ismert „ellenséget” állít célkeresztbe. Az iskolákban kialakul az elkülönülés, ami személyiségtorzító hatású. Sok helyi közösségben felszámolódtak a közös terek, a munkahelyek, szabadidős alkalmak, lakóterületek.

A gyűlöletbeszéd célja a statusquo fenntartása, a hatalom megőrzése. A gyűlöletbeszéd mindezek mellett elfedi a hatalom gazságait.

Cselekvő módok kell küzdeni a gyűlöletbeszéd ellen, meg kell szólalni ellene, az interneten sem érdemes hallgatni. A véleményvezérek felelőssége rendkívül nagy. A civil szervezetek nyissanak a lazán érdeklődők felé – tömegeket kell megszólítani! Tudatos mintaadó magatartásra van szükség, mint Hollywoodban a 60-as években: fekete színészek a jó szerepében. Magyarországon pl. a Barátok köztben kellene pozitív cigány, muszlim stb. szereplő.

Konkrét ügy: a Dialóg Egyesület Miskolc-Avason járdát szeretne építeni a közösség bevonásával. Amikor az ott élők aktivizálása érdekében végigjárták a lakókat és aláírásokat gyűjtöttek, akkor ellenállásba ütköztek, „Melyik párt küldött benneteket?”.

A sokféle civil szervezet egymással is felvehetné, a nyilvánosság számára is látható módon, a kapcsolatot.

Lezáratlan történelmi emlékek vannak hazánkban, pl. az egyházak szerepét sem beszéltük ki az 1930-as, 40-es évek gyűlöletpolitikájában.

A találkozási pontok szerepe nagyon fontos, a párbeszédek oldják a gyűlöletbeszédet.

Lejegyezte: Pap János

Egyéb, együttélés, közbeszéd-párbeszéd

gyálöletbeszéd, méltóság

Rabul ejt-e bennünket a technológia?

Téma felvezető: Huszerl József

Nyári Egyetem, 2017. 07. 27., csütörtök, 3. műhely

Huszerl József: Volt egy féléves munkám, amikor azzal kellett foglalkoznom, hogy hogyan néz ki körülöttünk a technológiai robbanás és annak egyelőre nem előtérben lévő mozzanatai, amik még nem jutottak el az Index tech rovatba…

Az internet legnagyobb előnye az erőforrás megosztása, szétterítése. Két baj van: tele van szeméttel, nehéz kibogarászni, hogy mi a hiteles; a másik, hogy egyáltalán tudjuk-e értelmezni, amit elérünk.
Vannak triviális jelek, pl. az önvezető autó: nem merem kimondani, hogy az eszköz gondolkodjon helyettünk, de erről van szó. Most igyekszem megmutatni ennek a folyamatnak a jó és rossz oldalát.

Nagyon messzire nyúlnak a szálak, gondoljunk csak a távoktatásra, ami azt jelenti, hogy a tanárnak és a tanulónak nem kell egy helyen lennie, ez pedig gyakorlatilag a könyvnyomtatással már megvalósult, ekkor indult az új korszak.

Ez a tendencia, hogy a gépek elveszik a munkánkat, nagyon régóta jelen van. Most például hiába vagyunk mezőgazdasági ország, töredéke a munkavállalóknak dolgozik a szektorban, mert a kombájnnak már csak egy gps koordinátára van szüksége. Ezt tehát lehet tudni, hogy a technológia veszélyezteti a foglalkoztatást.

Az önvezető autót, ha önmagában nézem egyáltalán nem hülyeség, hiszen statisztikailag rengeteg balesetet előz meg, azzal, hogy egymás között kommunikálnak, de ha arra gondolok, hogy mennyi munkahelyet vesz el ez és a mezőgazdaság robotizálása már rögtön más perspektívából tekintek rá.

De vegyünk másik példát, a sakkrobotok, amivel most éppen Kaszparovot verték meg. Biztos voltam benne, hogy csak idő kérdése, hogy gyorsaságban és pontosságban meghalad minket. Már a legegyszerűbb gépre is olyan szoftvereket írtak, amelyek saját hibájukból képesek voltak tanulni. Akkor kaptam fel előszőr a fejemet, amikor a gép a GO világbajnokot is megverte. Itt sokkal nagyobb táblán játszanak és sokkal evesebb fogódzkodója van a játékosnak, korlátlan bábúval és idővel. Ez a győzelem már a matematikusokat ismeglepte. A legújabb, hogy a 4 pókerbajnokot is megverte egy gép.
Tehát vannak olyan jelek, hogy a gép okosodására a tanulás szót kell használnunk. Az a tapasztalás, ami az érzékelésünkön alapul elvileg nem elérhető a gépek számára. Most már a nanotechnológia segítségével már nem akadály. A probléma, hogy nem tudjuk ez jó-e, vagy rossz. Azt sem tudjuk, hogy meddig fog tartani. Most a 20.–21. századra nagyon felgyorsult a folyamat. Megjelent a rádió, tévé, nyomdák, de a tömegek kommunikációját az internet hozta el.
Voltak már olyan csoportok (Római Klub), akik vizsgálták ennek hatását és azt javasolták, hogy nyomjuk le egy kicsit a fejlődést és tartsuk szinten. A kérdés az, hogy fogjuk-e bírni, mint ember, mint humán, a tudatunkkal?

Zimbardo elkezdett 3 jelenséget vizsgálni: több lány diplomázott, mint fiú, a lányok 23–33 év között sokkal sikeresebbek és nagyobb valószínűséggel önállósodnak. Kutatásából az jött ki, hogy nem a kütyük túlzott használata az ok, hanem ez a következmény. Egyik oka a hagyományos férfiszerepek feloldódása, a szerepvesztés pedig a virtuális világ felé tolja őket. Ez a jelenség a fiaim baráti körén is gyönyörűen vizsgálható. Az már csak egy másik szegmense a problémának, hogy a szerepkeresés még egy létbizonytalan környezettel is párosul, sokkal tovább tart az útkeresés.

Gergely Attila pár éve tartott előadást a változtatás képességéről társadalmi szinten. Ma már iszonyatos nehézség, hogy a 6 éves gyereket a 20 évvel későbbi valóságra kéne felkészíteni. Egyelőre még kísérletet sem teszünk rá, hogy ezzel az irammal előre gondolkodva tartsuk a lépést. A foglakoztatási válságra reagáló alapjövedelem kérdésével pl. még alig foglalkozunk.

Egy másik probléma, mait említettem már, a hitelesség kérdése. Nem elég, hogy nem tudom követni a folyamatot, de amit látok azt se tudom megfelelő iramban dekódolni, sok mindent csak el kell hinnem. Ma már egy tankönyvben sem tudok bizalommal tájékozódni.

Hozzászóló: A közösségi médiában például megfigyelhető a „mindenki szolgáltathat tartalmat” vívmánynak következményei. Ennek megvolt a lehetősége, élte vele, kierjesztették, de a hatást csak most tudjuk mérni és visszaforgatni a technológiába. Most például az amerikai elnökválasztási kampány után a franciaiban már sokkal hatékonyabban sikerült kizárni.

HJ: A kérdés, hogy a váltásra fel vagyunk-e készülve, javunkra tudjuk-e fordítani, elindul-e az öntisztulása a folyamatnak. A probléma, hogy a közösségi média jelenleg az ablaknyitás helyett buborékot von köréd. Nem vagyunk felkészülve, hogy ebből a buborékból kilássunk, ezért nagyon hatékony az álhír terjesztők lavírozása, akik jól keresnek a google-hirdetések elhelyezésével. Ezzel a nagy mennyiséggel a Facebook se tud mit kezdeni, nem ültethet oda több ezer embert szűrni, csak géppel tudja ezt végezni, az viszont nem fedhet le mindent.

H: Az ember alapigénye, hogy kontextusba tudja magát helyezni. A jelenlegi technika megengedi, hogy információt szerezzek és továbbadjak, de csak felszínes kapcsolatok kialakítására alkalmas, nem tudok az emberi oldalra reagálni. Ez a fajta elszeparálódás amúgy is gyors, ezt felgyorsította az internet világa, annak ellenére, hogy ha nem közgazdászok és informatikusok formálnák a szerkezetet, meg lehetne nyitni a mélyebb, kapcsolatformáló hatását.

HJ: A kérdés az egyén felelősségének a felismerése, hogy mikor következik be. Azt már felismertük és folyamatosan ki is használjuk, hogy a gép mire képes, például holt időben, amikor én nem használom, akkor az én gépem saját feladatait végez, ami aztán egy nagyobb munkába kapcsolódik be. Ezt meg tudnánk tenni emberi kapcsolatok oldaláról is, erre például jó példa a Coachsurfing, az Uber stb.

H: Igen, de ha megnézzük, az Uber is egy olyan emberi technikát váltott fel, tette át online felületre, amit régen a stoppolás jelentett.

HJ: Még egy témáról beszéljünk, amit már érintettünk, ez a távoktatás lehetősége és a tudáskoncentráció jelensége és kihasználása a technológia segítségével. Vannak már olyan példák oktatási intézményke programjaiban, amelyek olyan módon találnak tudást, ami könnyen elérhető és befogadható. Ezeken a helyeken hihetetlen potenciál rejtőzik.

Hozzászólások: túraútvonalak feltérképezése, közlekedés infók, közösségi közlekedés olyan területek, amelyek egyszerű applikációkkal tették lehetővé a tudás megosztását egyéni felhasználókra támaszkodva.

HJ: Az például gyakori jelenség, hogy nagy tömegben a rádióhálózatról működő telefonok használhatatlanná válnak a leterheltségről. Japánok kifejlesztettek egy szoftvert, amely segítségével a telefonok blutoothjára kapcsolódva mozgó hálózatot tudtak létrehozni. Ez például gyönyörű megoldása egy problémának, ráadásul egy már létező rendszer egyik aspektusának eddig fel nem használt lehetőségével.

Ez egy olyan példa, amit itt már korábban említettünk, hogy miként lehet az emberre támaszkodva emberivé tenné a technológiát.

Lejegyezte: Aradi Fanni Sarolta

a nyilvánosság terei

internet, technológia

Nyíltan – burkoltan

Vendég: Kóczé Angéla

Beszélgetésvezető: Kovács Edit, Giczey Péter

Rövid távú terv:

Vita a fogalmak, érvek, módszerek kereséséről, az elítélhető, indulatos esetek kezeléséről

A közösségi munkások nem mentesülhetnek az érték- és fogalmi válságokban a felvállalástól, még ha érzelmileg rosszul is érinti őket.

Kóczé Angéla

Tisztán tud fogalmakat használni, beszélgetni hívtuk.

Péter:

Ma helyzet van az országban, sőt nemcsak ma, hanem hosszú évek óta. Egy jelentékeny társadalmi csoport – több százezer, akár egymillió ember kirekesztett, és ennek a kirekesztett helyzetnek a felszámolása nem sikerül. A közösségfejlesztők emellett nem mehetnek el szó nélkül. A szakma kezdjen el beszélni a felelősségéről, eszközeiről ebben az ügyben, lehetséges lépésekről, tennivalókról.

A Magyar Gárda nem megoldás – esetleg róluk is beszélhetünk.

Az egyetemen a hallgatók meg szokták kérdezni: a Magyar Gárda közösségnek tekinthető-e?

Bizonyos tekintetben igen

Paul Henderson leírja: nem tekinthető közösségnek, aki más közösség erőszakos megváltoztatására, megsemmisítésére törekszik.

Magyarországon 1920 óta helyzet van, vagy még régebb óta. Pl. társadalmi közbeszédben Trianon nincs kibeszélve.

Régen meg kellett volna társadalmi szinten beszélni, társadalmi konszenzust kellett volna kialakítani. Pl. Németország II. világháborúban betöltött szerepével, (fasiszták voltak) szembe kellett nézni. Vagy a zsidók elhurcolása, 600e zsidót hurcoltak el (cigányokat is). Ezek a szőnyeg alatti problémák.

Edit:

Jelentős csoport nemcsak fizikálisan került a társadalom peremére, hanem a közbeszédben is,
Szeretnénk a témát visszahozni.

Angéla:

Mi nem terveztünk mozgalmat, kutatói hálózat – informális romakutató hálózat Kelet-Európai Egyetem keretében. Workshopot szervezett a konfliktushelyzettel kapcsolatban, a cél az volt, hogy valamiféle tudományos érveket hozzanak erre, kevés ilyen kutatás van.

A másik vetület: társadalmi diskurzust kéne indítani (akadémiai közeg van), arra kiélezve, hogy a romák teljesen ellenséges szerepben vannak feltüntetve. Ez januárban éleződött ki (ekkor volt a miskolci rendőrkapitány-ügy, utána a veszprémi Marian Kozma-eset, Sztojka nevével kiemelve). Ezen egybeesések hatására és lobbistaként írtak egy nyílt levelet Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy szólaljon meg ebben az ügyben. Több mint ezren aláírták (email-networkok). Ezután Sólyom László megszólalt, ereje van egy ilyenfajta nyomásnak. Az emberi méltóság mint minden embert megillető alapvető emberi jog. Március 15. közeledte miatt megindították a Méltóságot mindenkinek mozgalmat a Kossuth klubban, nagyon sokan jöttek el. Kisebb akciókat szerveznek: pl. a Nem az én nevemben akció, nemcsak a szélső jobb privilégiuma, hogy kinyilvánítsa a véleményét. Érdekesség, hogy lassan 15ezren írták alá. Van egy alternatív nyilvánosság, aminek nincs tere, nem használjuk. Augusztus 2. roma holocaust évfordulója, 1943. augusztus 2-án több mint 23 ezer romát végeztek ki.

A történelmi egyházakat arra kérték, hogy emlékezzenek meg az istentisztelet alatt, esti harangok szóljanak a roma áldozatokért, gyújtsanak gyertyát. Azok a civilek, akik nem tudnak eljönni, viseljenek fehér szalagot, aki el tud jönni, hozzon egy szál virágot. Emlékezzünk meg közösen. (IX. ker. Nehru-part)

Kérdés:

- Ti hogyan találkoztok ezzel a történettel? Érzékelitek ezeket a közösségi típusú problémákat?

Szovjet emlékműnél volt megemlékezés, nagyon kevesen voltak. Csak akkor lehet megnyilvánulni, ha sokan vannak.

Márkus Ágnes

A környezetében, barátai között sok roma van, nagyon félnek, és a félelmük nem alaptalan. Fontos, hogy romák, nem romák, közösen lépjünk fel. Ha Angéla és még néhányan arcukkal vállalják, hogy kiállnak egy ügyért, akkor a többségnek kell megmutatnia, hogy elutasítja ezt. Falugondnokok képzése Zalában. Szociális rendszer részei, teljes intézményhiányt pótló szereplők. Minimum 8 általános végzettség az elvárás a munkájukhoz. Téma a roma-ügyek iránti érzékenység felmérése, változtatása volt. Felmerült a cigánybűnözés fogalma. Siker volt: az értékelő lapok szerint változott a romákhoz való viszonyuk. Masszív előítéletek, mélyen gyökerező gyűlölet és hiedelmek működtek az emberekben. Falugondnokok kb. felének nincs személyes tapasztalata, mégis döbbenetes történeteket meséltek – nem romákról, de szegényekről. Az ilyen történetekkel kapcsolatban mindenki cigány családra gondol.

Szegénység – cigányság-fogalom találkozása.

Rendek Sándor

A mi kommunikációnkban is vannak félreérthető fogalmak. Mélyszegénységben élők többsége mégiscsak roma. Megélhetési esély szerint nincs különbség roma és nem roma családok között. A politika ehhez való viszonya is tehet a kérdés kiélezéséről. Senkit nem érdekel a valóság, csak hogy hoz-e szavazatot. A másik oldalt is meg kell nézni a valóságos, reális megközelítéshez. Mi sem vagyunk teljesen valóságszerűek.

Nagy Andrea

Falugondnoki élmény: ahol a kisebbség nem kisebbség, akkor roma falugondnokot választanak. Ott ül a képzésen, ugyanúgy cigányoznak, csak „bocs, Józsi, te nem”. Végigüli, és emberségből nagyon jól vizsgázik. Le kell menni az emberig, és kiderül, hogy az mind rendes ember. Ő annyit próbál elérni, hogy a massza lekerüljön. Aki betört hozzá, arra haragudjon, de aki emberileg elfogadható, azt úgy kell kezelni. Tematikusan nem meri bevinni egy 8. oszt. végzettségű férfi közegbe a diplomás roma nőt.

Sándor

Fontos, hogy kinek az értékrendje szerint fogalmazzuk meg a kérdést.

Angéla

Társadalmi távolság – akár országos szinten

M3-as autópálya meghosszabbítása Magy nevű községet keresztül fogja szelni. Minden nagyon csinos, rendezett a faluban. A 90-es években lecserélődött a falu társadalma, a cigányok kiköltöztek, kusza jogi viszonyok között. Magy után több kilométerre van a romatelep szörnyű állapotok között, víz, villany nélkül. Polgármester véleménye szerint itt érzik jól magukat. Ha meg vannak fosztva a legális élettől, nincs más választásuk, mint a bűnözés.

Van egy mentalitásunk a fehér privilégiumról, amikor a romákról beszélünk. Ez az a téma, amely még nincs feltárva – ez a szociálpszichológiai dimenzió.

Nem fogadja el a bűnözést, vagy a nők prostitúcióra kényszerítését, de próbálja megérteni.

Rendek Sándor

Tiszaborán 4 évig volt ÁMK-igazgató.

A jegyző meg a rendőr az iskolázatlan fehér embert ugyanúgy méltóságában sérti meg, mint a romát. A már valamilyen egzisztenciát teremtett roma is tart a bűnöző romától.

A romungro (nyelvet beszélő, virulens, kulturált nép) utasította vissza a cigány elnevezést. A roma népességen belül a kisebbség szabályozza a többséget.

Kellő differenciáltsággal kell kezelni ezt a helyzetet.

Nagy Andrea

A mondataidra vagyunk kiváncsiak, amik miatt Edit meghívott.

Angéla

A Biztos kezdet nevű programban voltak együtt trénerek. Volt egy kemény feladat: a roma-nem roma kisebbség és a többség közül kellett meggyőzni egymást.
Elég sokat tanít egyetemen, pszichodrámázik 5 éve, van gyakorlata, olyan érveket mondott valószínűleg, amik jók voltak, próbálta a másik csoportot meggyőzni.

Kriminalizálni kellene a Magyar Gárdát, mint a romákat (cigánybűnözés). Sok esetben irracionális dogmák, sémák vannak bevésődve, amik ellen nem lehet észérveket használni.

Péterfi Anna

Volt egy deliberatív közvélemény-kutatás, Magyarországon az első. Az emberek cigánysággal kapcsolatos attítűdjét mérik fel, utána előadásokon, műhelybeszélgetéseken vesznek részt, a végén újra felmérik az attitűdjüket, és nagy változás következik be. Ennek hatásait nem lehet felhasználni az emberek tanításában, informálásában?

Angéla

Jó módszer lehet a közösségfejlesztésnél pl. a jövőkép workshop – közösen meghatározni a célokat (romákat integráljuk vagy ne). Ezt nagyon jól körbe lehetne járni, a végén valamilyen konszenzus alakulhat ki, egyfajta megállapodás.

Edit

Ennek a műhelynek több neve is volt, visszahoznám az utolsó két szót: Nyíltan vagy burkoltan…

a hétköznapi, gyakorlati szinten tapasztaltak alapján

ki kinek az embere (bocs, de nem figyeltem jól)

Felföldi Mihály

A Nyári Egyetem kompetenciája lehet ez – szembesültünk ezzel, a magyar társadalmat ez minden szinten érdekli, a jövő évi összejövetelt ennek a témának szenteljük. A problémafelvetéstől a gyakorlati tapasztalati átéléstől . Szenteljünk erre egy időt, civil szervezetek segítségével kivinni a való életbe.

Kovács Edit

Fél azoktól a helyzetektől, amelyeket kiemelünk, bekeretezünk. Mi közösségi ügyekről beszélünk, ha ezen a szinten azt mondjuk, a közösségi gondolkodás origója az ember.

A közösségfejlesztési folyamatok olyanok, mint a folyó, nem lehet kétszer belelépni. Itt és most pillanat, nehéz megmondani, hogy jövő nyárra mi lesz a téma.

Hogyan lehet egy ilyen témához nyúlni, amiről nem beszélünk.

Vissza kell térni az alapokhoz, hogy álljuk szóba egymással. Az a szakasza van a közösségi munkáknak, amikor állnak, kitisztulnak, aztán kell a zsilipeket kinyitni. Újra vannak dialógusok.

Giczey Péter

Helyi szintre visszamenve, fixa ideája, hogy ebben a roma-kérdésben is, mélyszegénység ügyben is közép és hosszú távon a közösségi munka és a közösségfejlesztés tud eredményt behozni. Elméletileg tudjuk, mit kell csinálni, de jelenleg nem tesszük.

Előítéleteket csak közös munkával, cselekvéssel kell feloldani. Erre van nagyon kevés példa, hogy romák-magyarok együtt cselekszenek.

Országos közösségi munkás hálózatot kell elindítani, ahol a helyi közösségek szintjén romák-nem romák együtt aktivizálódnak. Nem fog azonnal megoldást hozni, de ez az egyetlen út.

Nagy Andrea

Biztos, hogy el lehet kezdeni az együtt cselekvést.

Edit

Volt olyan idő, hogy el lehetett. Mik azok a lépések, amiket meg kell, és amiket meg lehet tenni. Most kevés a jó példa, de mindig vannak olyan kezdeményezések, amik fontosak az ott élőknek. Nagybörzsönyi munka, ott az iskola fontos kérdéssé vált, más motivációk miatt ugyan.

Márkus Ágnes

Ne akarjunk mindig segíteni a romáknak.

Benedek Gabriella

Film Nagybörzsönyről vagyunkmiis.foresee.hu/

15 perces mű

Mibe nem sikerült bevonni 5 hét alatt az ottani roma lakosságot, több elemből álló képzési sorozatban azt kérték, hogy köteleződjenek el, hogy minden alkalommal eljönnek. Ezt nem tudták teljesíteni.

Márkus Ágnes

Roma-ügyben előadást vagy képzést csak úgy vállal, hogy kettesben roma társával.

Nagyon sok zseniális roma szakember van a szakmában.

Félelmet érez sok kollégája

Fontos találkozási pontot nem teremtünk meg. Végig kell gondolni a pozitív diszkriminációs kört (fogyatékkal élő, cigány származású szakemberek)

Angéla

Különböző emberjogi szervezetekbe hozzuk be a roma származásúakat.

Medgyessy – milyen szépen és választékosan beszél. Még mindig itt tartunk.

Edit

Identitás – lakóhelyhez való viszony – kisebbség, roma, cigány fogalmak. Ha terhek rakódnak rá, mit szabad használni, stressz keletkezik. Nem tudom megszólítani jól. Pl. fogyatékkal élő vagy fogyatékossággal élő, inkább nem használom a szót, de ilyen beszélgetésben inkább nem veszek részt.

Zsuzsa

Közösségi rendezvényekre elvinné a gyerekét, ahol együtt lenne pl. Down-kórosokkal

Edit

Az egész arról szól, hogy kezdjünk el beszélni, ebben a körben az alapgátakat feloldjuk azzal, hogy a gondolatainkat megforgatjuk együtt. Maradjunk kapcsolatban.

Péter

Érdemes lenne email-levelező listát létrehozni, vitát, gondolkodást folytatni, bevállalja.

Levelezőlistát a jegyzettel kezdjük.

Internet – blog – web2 – közösségi nyilvánosság

Jegyzet – VI. Nyári egyetem – Kunbábony, Civil Kolégium

Internet – blog – web2 – közösségi nyilvánosság c. műhelybeszélgetésről 2009.07.25. de.

Előadók: Kácsor Zsolt, Porcsin Zsolt (újságírók) és Huszerl József (informatikus)

Beszélgetésvezető: Giczey Péter

Téma felvezetése (Giczey Péter)

A társadalmi nyilvánosság funkcionális problémákkal küzd, mind országos, mind helyi szinten, a „rendszerváltó” magyar társadalom nem volt képes 20 év alatt a civil társadalom artikulációs nyelveként használó nyilvánosságot megteremteni.

Meglepetésként és antagonizmusként megélt tény, hogy az állam „lenyúlta” ezt a területet, s így gyakorlatilag azt – eredeti funkcióját vesztetten-, saját hatalmi gyakorlása eszközeként használja. A funkcionális torzulás velejárójaként, az eszközt bitorló, finom, de következetes módon óvja állásait. Ebben partnerek, ill. megtestesítők e gépezet távlatosan nem látó alkalmazottai (a hatalomgyakorló funkcionáriusok), akik néha zsigeri, néha szokásjogi mechanizmusaik rendelkezésre bocsátásával fenntartják e rendszert. (Pl.: bikacsökkel fenyítő, kritikát nem tűrő polgármester.)

Mégis lényeges dolog az, hogy a jövőlátó közösségeknek kell rendelkeznie olyan eszköztárral, amely a demokratikus nyilvánosság megteremtését célozza. Ilyen – kimondottan közösségi műfajként is funkcionáló – manapság az internet, blog, wiki, web2,…. Minden családban van már számítógép és valamilyen szintű gyakorlat is, persze a tanulási folyamat elengedhetetlen, hiszen mindez technikafüggő eszköztár, s mint ilyen alig követhető.

Kácsor Zsolt (Népszabadság újságírója Hajdú – Bihar megyében)

19 éve vagyok újságíró, s elkeserít az, amit a rendszerváltás utóbbi éveiben érzek csupán, hogy a nyilvánosság új módjaiban (internet, web2,…) artikulálódva, nem alakultak ki olyan normák, melyek valódi normává alakulva, hitelessé tehetnék a nyilvánosság tereit. Bizonyára következménye ez annak, hogy az állandó politikai erőtérben mozgó – s így befolyásolt – médiát nem tudja már tolerálni a társadalom. Eme közállapot – romlás miatt úgy tűnik számomra, hogy nincs igazán remény a demokratikus nyilvánosság kialakulására. Minden településen talán egy – egy helyi Don Quijote kellen!!

Porcsin Zoltán (Basahalom Boulevard közösségi blog szerkesztője, Hajdú Bihari Napló volt főszerkesztője)

Nem ért egyet az előtte szóló pesszimistába hajló konklúziójával. Helyzetértékelése és cselekvés potenciáljának indoklása a következő:

Fikció: Mi lenne, ha 100 év múlva egy fiatal történésznek rekonstruálni kellene korunkat, de úgy, hogy ehhez csakis sajtótermékek állnának rendelkezésre? (Azzal együtt vizsgáljuk ezt a kérdést, hogy tudott dolog, a sajtó csak a kritikai hátizsákkal együtt értelmezhető.)

Vizsgáljuk a vidéki médiát! Mit látna visszatekintve? Tökéletes állapotokat: Kiváló képességű és szándékú polgármestereket, kitűnő gazdasági szereplőket. Miért? Mert egyrészt külföldi tulajdonú, reklám bevétel orientált helyi sajtó, meg önkormányzati sajtó létezik, mely utóbbi a polgármester fénye emelésének eszköze. Nyilvánvalóak a torzulások.

Mit tehet az, akinek van alternatív és lényegi – tehát társadalmi közbeszéd rangját elérő – mondanivalója? Megcsinálja a saját médiumát! Ebből pedig a papír alapú drága, nyűgös, tehát adódik az internet alapú. (Jó példaként felemlegeti Csobánka és Cserépfalu blogjait!)

Következmények: A közösséget érintő - a hivatalos sajtó által került, elhallgatott – témák, reakciókényszer szülnek a problémagazdákban és a problémákban érintettekben.

Huszerl József (informatikus, Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya)

Meglátása szerint az internet, blog, web2, wikipédia,… lehetőségei már megvoltak régebben is az informatika technikai repertoárjában, de a konstelláció mostanság jött el csak. Felelőssége van a szoftverfejlesztőknek és a felhasználóknak is, főként az on-line és off-line használatok ritmikus használatát lehetővé tévő rendszere használatában!

Az igazán nagy probléma viszont az, hogy úgy tűnik nincs amit mondaniuk egymásnak a blogozóknak ill. a virtuális térben hálózatokat építőknek. Ez az igazi gond és a közösségi nyilvánosság kérdésében különösen súlyos, ha nincsenek közös, tartalmi mélységet, vitaalapot, megoldásra váró feladatot biztosító témák!

Kérdések, hozzászólások:

Miért érzi a két Zsolt egymással ellentétesen a NET lehetőségeit, szabadságát? Válasz: KZS: Nem volt ennyi idő alatt sem normaképző erő, nincs strukturáltság, nincs rend mint egy újságban (pl.: vezércikk, kulturális rovat,…). PZS: Egy újságos standon sincs az, van érték és van szemét is, a felhasználó felelőssége a választás, Viszont megjelenik a lehetősége az azonos hullámhosszon lévők találkozásának!
Ki moderáljon? PZS: leghatékonyabb a használó közösség által kialakított moderáció!
Anonymitás – felelőtlenséget kell csupán vállalni! HJ: Én választok + van moderátor. PZS: a téma viszi a hangnemet (kvázi a témák moderálják magukat) pl.: informatikai szakoldalakon nincs durvasák, obszcenitás, de pl. politikában már igen! PZS: az anonymitás védi a pozitív, előremozdító véleményformálókat is! (U.is: biztonságban mondhatják el pozitív véleményüket!)
Használja fel az informatika pozitív fejlődését az informatikai társadalom! Ld.: Varga Máté mintablogok – weben!
Zárványossá, belterjessé válnak az internetes blog – közösségek is – leképezve ezzel a társadalmi izoláltságot (csoport, szervezet, intézményi) is! Épp olyan átjárhatatlan távolság, mint a földrajzi távolság volt valaha.
Kereső rendszerek – gépi intelligenciája – elzár az infóktól, főleg az alternatív infóktól, véleményektől! (Pl.: leggyakrabban látogatott oldalakra való rákeresés)
Van aki olyan hangnemben szeretne (arctalanul) beszélni telefonon is, mint az interneten.
A virtuális kommunikációs tér csak előképe, előkészítője kellene legyen a helyi közösségi kommunikációnak, hiszen a problémamegoldás valójában ott keletkezik. Gond lehet továbbá, hogy kimegy a nagyvilágba olyan ügy, amely nem a nagyvilág kompetenciája. De lehet olyan ügy, melyet éppen a kikiáltás szorít helyes vágányba!

Szummázat: Tanulási folyamat visz el az új típusú, technikai alapú nyilvánosság eszközök használatához, de lényeges, hogy a közösségi nyilvánosság generálója, nyilvános, létező, működő közösség legyen, mert ennek tartozéka csak az előző!