Rabul ejt-e bennünket a technológia?
Téma felvezető: Huszerl József
Nyári Egyetem, 2017. 07. 27., csütörtök, 3. műhely
Huszerl József: Volt egy féléves munkám, amikor azzal kellett foglalkoznom, hogy hogyan néz ki körülöttünk a technológiai robbanás és annak egyelőre nem előtérben lévő mozzanatai, amik még nem jutottak el az Index tech rovatba…
Az internet legnagyobb előnye az erőforrás megosztása, szétterítése. Két baj van: tele van szeméttel, nehéz kibogarászni, hogy mi a hiteles; a másik, hogy egyáltalán tudjuk-e értelmezni, amit elérünk.
Vannak triviális jelek, pl. az önvezető autó: nem merem kimondani, hogy az eszköz gondolkodjon helyettünk, de erről van szó. Most igyekszem megmutatni ennek a folyamatnak a jó és rossz oldalát.
Nagyon messzire nyúlnak a szálak, gondoljunk csak a távoktatásra, ami azt jelenti, hogy a tanárnak és a tanulónak nem kell egy helyen lennie, ez pedig gyakorlatilag a könyvnyomtatással már megvalósult, ekkor indult az új korszak.
Ez a tendencia, hogy a gépek elveszik a munkánkat, nagyon régóta jelen van. Most például hiába vagyunk mezőgazdasági ország, töredéke a munkavállalóknak dolgozik a szektorban, mert a kombájnnak már csak egy gps koordinátára van szüksége. Ezt tehát lehet tudni, hogy a technológia veszélyezteti a foglalkoztatást.
Az önvezető autót, ha önmagában nézem egyáltalán nem hülyeség, hiszen statisztikailag rengeteg balesetet előz meg, azzal, hogy egymás között kommunikálnak, de ha arra gondolok, hogy mennyi munkahelyet vesz el ez és a mezőgazdaság robotizálása már rögtön más perspektívából tekintek rá.
De vegyünk másik példát, a sakkrobotok, amivel most éppen Kaszparovot verték meg. Biztos voltam benne, hogy csak idő kérdése, hogy gyorsaságban és pontosságban meghalad minket. Már a legegyszerűbb gépre is olyan szoftvereket írtak, amelyek saját hibájukból képesek voltak tanulni. Akkor kaptam fel előszőr a fejemet, amikor a gép a GO világbajnokot is megverte. Itt sokkal nagyobb táblán játszanak és sokkal evesebb fogódzkodója van a játékosnak, korlátlan bábúval és idővel. Ez a győzelem már a matematikusokat ismeglepte. A legújabb, hogy a 4 pókerbajnokot is megverte egy gép.
Tehát vannak olyan jelek, hogy a gép okosodására a tanulás szót kell használnunk. Az a tapasztalás, ami az érzékelésünkön alapul elvileg nem elérhető a gépek számára. Most már a nanotechnológia segítségével már nem akadály. A probléma, hogy nem tudjuk ez jó-e, vagy rossz. Azt sem tudjuk, hogy meddig fog tartani. Most a 20.–21. századra nagyon felgyorsult a folyamat. Megjelent a rádió, tévé, nyomdák, de a tömegek kommunikációját az internet hozta el.
Voltak már olyan csoportok (Római Klub), akik vizsgálták ennek hatását és azt javasolták, hogy nyomjuk le egy kicsit a fejlődést és tartsuk szinten. A kérdés az, hogy fogjuk-e bírni, mint ember, mint humán, a tudatunkkal?
Zimbardo elkezdett 3 jelenséget vizsgálni: több lány diplomázott, mint fiú, a lányok 23–33 év között sokkal sikeresebbek és nagyobb valószínűséggel önállósodnak. Kutatásából az jött ki, hogy nem a kütyük túlzott használata az ok, hanem ez a következmény. Egyik oka a hagyományos férfiszerepek feloldódása, a szerepvesztés pedig a virtuális világ felé tolja őket. Ez a jelenség a fiaim baráti körén is gyönyörűen vizsgálható. Az már csak egy másik szegmense a problémának, hogy a szerepkeresés még egy létbizonytalan környezettel is párosul, sokkal tovább tart az útkeresés.
Gergely Attila pár éve tartott előadást a változtatás képességéről társadalmi szinten. Ma már iszonyatos nehézség, hogy a 6 éves gyereket a 20 évvel későbbi valóságra kéne felkészíteni. Egyelőre még kísérletet sem teszünk rá, hogy ezzel az irammal előre gondolkodva tartsuk a lépést. A foglakoztatási válságra reagáló alapjövedelem kérdésével pl. még alig foglalkozunk.
Egy másik probléma, mait említettem már, a hitelesség kérdése. Nem elég, hogy nem tudom követni a folyamatot, de amit látok azt se tudom megfelelő iramban dekódolni, sok mindent csak el kell hinnem. Ma már egy tankönyvben sem tudok bizalommal tájékozódni.
Hozzászóló: A közösségi médiában például megfigyelhető a „mindenki szolgáltathat tartalmat” vívmánynak következményei. Ennek megvolt a lehetősége, élte vele, kierjesztették, de a hatást csak most tudjuk mérni és visszaforgatni a technológiába. Most például az amerikai elnökválasztási kampány után a franciaiban már sokkal hatékonyabban sikerült kizárni.
HJ: A kérdés, hogy a váltásra fel vagyunk-e készülve, javunkra tudjuk-e fordítani, elindul-e az öntisztulása a folyamatnak. A probléma, hogy a közösségi média jelenleg az ablaknyitás helyett buborékot von köréd. Nem vagyunk felkészülve, hogy ebből a buborékból kilássunk, ezért nagyon hatékony az álhír terjesztők lavírozása, akik jól keresnek a google-hirdetések elhelyezésével. Ezzel a nagy mennyiséggel a Facebook se tud mit kezdeni, nem ültethet oda több ezer embert szűrni, csak géppel tudja ezt végezni, az viszont nem fedhet le mindent.
H: Az ember alapigénye, hogy kontextusba tudja magát helyezni. A jelenlegi technika megengedi, hogy információt szerezzek és továbbadjak, de csak felszínes kapcsolatok kialakítására alkalmas, nem tudok az emberi oldalra reagálni. Ez a fajta elszeparálódás amúgy is gyors, ezt felgyorsította az internet világa, annak ellenére, hogy ha nem közgazdászok és informatikusok formálnák a szerkezetet, meg lehetne nyitni a mélyebb, kapcsolatformáló hatását.
HJ: A kérdés az egyén felelősségének a felismerése, hogy mikor következik be. Azt már felismertük és folyamatosan ki is használjuk, hogy a gép mire képes, például holt időben, amikor én nem használom, akkor az én gépem saját feladatait végez, ami aztán egy nagyobb munkába kapcsolódik be. Ezt meg tudnánk tenni emberi kapcsolatok oldaláról is, erre például jó példa a Coachsurfing, az Uber stb.
H: Igen, de ha megnézzük, az Uber is egy olyan emberi technikát váltott fel, tette át online felületre, amit régen a stoppolás jelentett.
HJ: Még egy témáról beszéljünk, amit már érintettünk, ez a távoktatás lehetősége és a tudáskoncentráció jelensége és kihasználása a technológia segítségével. Vannak már olyan példák oktatási intézményke programjaiban, amelyek olyan módon találnak tudást, ami könnyen elérhető és befogadható. Ezeken a helyeken hihetetlen potenciál rejtőzik.
Hozzászólások: túraútvonalak feltérképezése, közlekedés infók, közösségi közlekedés olyan területek, amelyek egyszerű applikációkkal tették lehetővé a tudás megosztását egyéni felhasználókra támaszkodva.
HJ: Az például gyakori jelenség, hogy nagy tömegben a rádióhálózatról működő telefonok használhatatlanná válnak a leterheltségről. Japánok kifejlesztettek egy szoftvert, amely segítségével a telefonok blutoothjára kapcsolódva mozgó hálózatot tudtak létrehozni. Ez például gyönyörű megoldása egy problémának, ráadásul egy már létező rendszer egyik aspektusának eddig fel nem használt lehetőségével.
Ez egy olyan példa, amit itt már korábban említettünk, hogy miként lehet az emberre támaszkodva emberivé tenné a technológiát.
Lejegyezte: Aradi Fanni Sarolta