XI. Nyári Egyetem a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
2014. július 24. 17:10-18:40
Műhely 1: Pénzről másképp! Például közösségi alapítványokon, vagy éppen pénzpótló rendszereken keresztül. Felvezeti: Komáromi Mátyás, Közös Alapon Program és Béres Tibor, Közösségi pénztár CAF.
Mészáros Zsuzsa moderálja a beszélgetést. Célunk a műhellyel: a pénzről másképp beszéljünk, a pénz és a hatalom viszonyát járjuk körbe. Hogyan lehetünk ebben a dologban is önrendelkezők?
Vendégek:
• Komáromi Mátyás – Közösségi Alapon Program
• Béres Tibor – Közösségi pénztár – CAF
Különböző alternatív megoldásokról beszéltünk, de ezt a dolgot sem hagyhatjuk ki. Ebből a szemszögből, a hatalmasok, a gazdagok és a mahinálók eszköze csak a pénz arra, hogy az életünket befolyásolhassák?
Komáromi Mátyás: Ki hallott már a közösségi alapítványról mint koncepcióról? Aki hallott róla mi jutott eszébe először?
Hozzászólók: Társított érték (a pénzhez); helyi pénzzel tenni valamiért a közösségemben; fejlesztés a közösség erejéből (nem EU pénzekből, a közösség is hozzájárul, magáénak érzi); terület köt össze nem a társadalmi státusz.
K. Mátyás: Közösséget egy területnek élőkön értjük, egy helyen működnek, saját erejükből akarnak változást létrehozni a közösség életében helyi erőforrásokat koncentrálva. Nem a KA a felhasználója, megvalósítója a fejlesztésnek, hanem, aki helyben akar tenni, helyben tudjon forrást teremteni és ezzel közösségi programot finanszírozni.
Másik témánk ma a hatalom: állam, mint hatalom. A pénz aspektusa ebben. A pénz az hatalom? Egyetértetek-e? Csak a pénz, vagy ez árnyaltabb? Vagy egyáltalán nincs jelentősége? Ki mit gondol?
Velenczei Ági: Azért nem teljesen igaz, mert egy csomó dolog megoldható egyéb kiváltó eszközökkel, emberi erőforrásokkal, kapcsolati tőkével, közös munkával.
K. Mátyás: Aki teljes mértékben egyetért ezzel, miért? A teremtő hatalom, valamit létrehozni és elintézni, viszonyrendszerekben hogyan néz ki: pénz az hatalom? Ha a hatalmat nem teremtő hatalomnak értelmezzük, hanem abban az aspektusban, hogy hatalmam van valaki fölött, emberek feletti viszonylatban, itt hogyan értelmezhető a pénz?
Láng Attila: Különböző függőségek, direkt módon. Áttételesebben: státusz dolgok. Pusztán a magasabb státusz miatt, az ő szavára jobban figyelnek, az adott közösségben hatalmi tényező véleményformáló erőt képez. Azonnal alárendelt pozícióba rendezkednek az emberek státuszszimbólumok mentén.
K. Mátyás: Pénzt, mint eszközt használjuk erre. Mikor és hogyan tudják ezt használni? Valamit tulajdonítunk a másiknak?
Láng Attila: Harmadik mód, amikor a kapitalista gazdasági rendszerről beszélünk, pénz fial pénzt. Van egy gazdasági mechanizmus. Amire egy hatalom épül, önjáró is.
K. Mátyás: Az egészet mi tulajdonítjuk neki, ez egy vélemény. Ha valakit meg akarunk venni, akkor tudjuk, ha valamennyire rá van szorulva, hogy egy másik embertől kapjon valamit.
Tracey Wheatley: Fejekben torzul ez, emberi dolog hogy ki mit lát benne és milyen hatása van az egyénre.
K. Mátyás: Szükségletre épül, mindenkinek más szükséglete van. Van egy kötődésünk hozzá, amik által lehet hatalmat gyakorolni. Akkor, ha a másiknak szükséglete van ezzel kapcsolatban. Ha van egy másik hatalom, ami egy másik szükségletre alapszik, az élet (puskával közelítesz). Ha közösségben gondolkodsz, megtalálni azt, hogy mire van a másik félnek szüksége.
A közösségi alapítványban ez hogy működik?
A közösségi alapítványoknál hogyan fűzhetjük tovább ezt a hatalmat?
Hozzászólók: Kötődést alakít ki, mi döntünk róla, inspirálja a csoportokat (pályázhatnak).
K. Mátyás: Teremtő, alkotó gyakorlati működése az alapítványnak. Adománygyűjtés egy eszköz, de ha van egy közös ügy, együtt hozzák össze a pénzt, sajátjuknak érzik. Munka összehozása is nagy hatással van. Pénz az erőforrás, megteremti azt a légkört. Lesz súlya az adott közösségnek.
Mészáros Zsuzsa: A közösségi alapítvány csak egy közvetítő, nem ő szervez, ezt pontosítsuk.
K. Mátyás: Helyben gyűlik az összeg, különböző alapokba, az adományozó eldönti, mire szeretne adni.
Kérdező: Nincs közvetlen kapcsolat az adományozó és a közösség között?
K. Mátyás: Az adományozótól függ , lehet, ha akar, nyomon követhet szorosan. Kapcsolatba kerülhet a kedvezményezettel.
Tracey W.: Miért nincs közösségi viszony? Ha van egy projektem, támogatóként kíváncsi vagyok. Azt hittem először, hogy a KA-oknál anonim a támogatás, hogy a kuratórium dönt a támogató az alapítványnál.
K. Mátyás: Utána az alapítvány a támogató, de a tagok is helyi emberek. Az hogy az adományozó mennyire anonim, az csak tőle függ, az alapítvány célja az átláthatóság.
Mészáros Zsuzsa: Van egy feszültség az adományozó és a támogatást elnyert közösség között?
Benedek Gabriella: Arra reagálnék: ez nagyobb felelősség, de az adott szituációban alakulhat. Ez az elképzelés: felelősség elfogadni a közösség tagjától támogatást, az elképzelés szerint ez jó dolog. Felelősség az adományozó felé, eu-s pénz is felelősség, de olyan beteges rendszerben vagyunk, ahol mindkét fél felelőtlen. Máshogy kezelem azt a pénzt, ami „valahonnan lejön”, vagy ha tudom melyik emberek adták oda. Mindkét fél számára felelősség.
Egy Közösségi alapítvány nem csinál semmit: ezeket a módszereket terjeszti, humánusság, de nem a közösségi cselevés a feladata, hanem támogató szervezet.
Mészáros Zsuzsa: Szerepet játszik szociális jelleg is? Olyan szempontok szerepelnek-e hogy szociálisan jobban rászorult kap szolidaritásból?
K. Mátyás: Az adott alapítványtól függ, hogy, hogyan állítja össze. A kuratórium hatalmat gyakorol, mert dönt pénzekről, de a felelősség nagyobb, a közösség hatalma a pénzek fölött érvényesül, felelősségvonás érvényesül. Eu-s szinten nem, de piciben helyben igen.
Mészáros Zsuzsa: Van-e egy sztenderd, hogy mekkora közösségben lehet ezzel a módszerrel dolgozni?
K. Mátyás: Külföldön változó a példa, itthon voltak elképzelések. Azt gondoljuk jelenleg, hogy ha valamilyen gazdasági potenciállal, rendelkezik a település, akkor az több szemponttól is működőképesebb lehet.
Dicső László: Mozaikokból próbálom összerakni, hogy mi ez, definiáljuk! Honnan indul, milyen elvek alapján? Hogyan viszonyul más alapítványok működéséhez?
K. Mátyás: Egy alapítvány általában egy ügyre koncentrál, a KA nem régióra, hanem egy területre koncentrál, rengeteg ügye lehet. FKA például: több célterület, amire gyűjtenek. Magánszemélyek kezdeményezésére. Jogszabály szerint nincs közösségi alapítvány, hanem alapítvány. Van kuratóriuma. Magyarországon a KA-ok: két darab (van egy Egerben is). Külföldi modell: Amerikából száz éve. Most már a környező országokban aktív, különböző célokra jöhet létre. Célok függhetnek a kuratóriumtól, ahol a kuratóriumi tagok döntéseikben célszerűen a helyi közösség igényeire reagálnak. Helyi aktorokkal működik. Fő cél: az adott régió életminőségét javítsa.
Mészáros Zsuzsa: Egy VAN ami jól működik. Megismerhetjük általa az alapítványok működését. Ezt részleteiben is megismerhetitek, mert itt vannak a FKA tagok. Az elterjesztésére szükség lenne. Civitas Egyesületnél lehet jelentkezni.
Béres Tibor, Közösségi pénztár CAF: Autonómia Alapítvány roma téma mellett foglalkozik támogatásosztással (norvég, svájci).
2004 óta a mikrofinanszírozáson kezdtünk el gondolkozni. Magyarországon mikrohitelezésről beszélnek, de nemzetközi gyakorlatban elég sok minden van. Ami Magyarországnál hiányzik a mikro biztosítás, ami valójában piaci igény. A következő időszak nagy dobása lehetne.
CAF = comunidades autofinanciadas
Egy új közösségi hitelezési módszer. 2004 ben lett híres, Grameen-model, Indiában találták ki és lett népszerű. Soros hozta Magyarországra. Afrikában is tanulmányoztam, hazatérve azt mondtam itt nem működhet, a gazdasági és jogszabályi viszonyok miatt nem. A közösségi bankoláshoz hasonló? Nagyon pici hiteleket nyújtanak, pl. csomó banánt darabonként eladni. Ez itt nem tud működni. azért sem mert a társadalmi kohéziónk, szolidaritás máshogy működik itt. Afrikában igen, hát nálunk nincs. Bizalomra itt nincs hitel. Sorosék azt mondták, hogy azért próbáljuk meg, 56%-os volt a visszafizetési arány, bukásként éltük meg, befejeztük.
Másik modell: feltételhez kötött támogatás, szakmailag is volt teteje, USA-ban szociális transzferekben (=egyéni fejlesztési számla). Havi összeg félre tétele magán bankszámlára. Ha elérte a megtakarítási célt, asset building, tartós felhalmozási célhoz megkapja a kiegészítő támogatást. Sokat vártunk tőle, jobboldali politikusok nem haraptak rá. De még a mélyszegénységben élők is tudnak megtakarítani. Policikat akartunk. Ha van kapacitás, ezek az összegek másra is jók lehetnek, pl. letétként/betétként is működhetnek. Egy fejlesztési bank 3 éve újra akarta, de nem volt tapasztalatuk mélyszegénységben élőkkel. Azzal a feltétellel mentünk bele, ha az eredeti modellt adaptálhatjuk a magyar viszonyokhoz. Az Esélykassza modellünk működő lehetett így.
CAF Solomon közgazdásztól átvett modell Katalóniából. Egyéni motiváció kell hozzá. Az nem ér semmit, ha nincs közösség a dolog mögött. Ez eltér a Grameen-modelltől. Valós perselybe betesznek egy összeget, ami összegyűlik, önmagukat hitelezik. Nincs tőkeáramlás, se ki se be. Csak a saját maguk által megtakarított pénz használható, ez a bankolás alapja, kvázi saját bank alapítása. De a magyar valóságtól távol áll.
Pl. Ha felmérés lenne a bankokról és a pénzről a magyar lakosság között, hát érdekes válaszokat kapnánk.
Kinek a pénzét vesszük el? Kevesen mondanák, hogy a sajátunkat költjük el. [postabank botrány].
Miért érdekes még a CAF modell?
Szabad forráskódú modell. Elmondjuk az alapelveket, beszélgetünk a pénzfelhasználásról, közérthetően. Mit csinálnak pénzügyi krízis esetén? Ha nincs kitől kölcsönkérni, a mi célcsoportunknak nincs erre módja, a bank be sem engedi őket, csak az uzsoráshoz fordulhatnak.
Megpróbáltuk megérteni, hogy működnek az uzsorások? Gyakorlatilag saját belső tőkével ezek a hitelszükségletek fedezhetők lennének. Adósságcsapdát generálnak.
Önfinanszírozó csoportok létrehozására rá tudták bírni az embereket. Azt kérjük tőlük: gondolják végig: van e hajlamuk összefogásra. Mik azok a szabályok, amiket meg kell hozni. Ilyenek például: egy tag által felvehető maximum hitel hányszorosa lehet a betett betétnek? Mi van a kamattal? A mértékét is maguk határozzák meg. Külföldön is így működik, havi egy százaléknál meghúzva. Bíztatjuk őket, hogy menjenek fölé, mert bekerül a perselybe. Így örömmel fizetnek kamatot, mert tudják, hogy ez spórolási lehetőség. Év végén dönthetnek a felhasználásról. Részjegyekről is konszenzusos döntést hoznak; egy ember maximum mennyit birtokolhat, ez is saját döntés. Még egy része a csoportalakításnak: fémkazettát kapnak az Autonómiától egy kulccsal, vannak tisztségek, csoporttalálkozókon döntenek arról, hogy mi hogy áll. Van, aki a perselyt, van, aki a kulcsot viszi haza. Névtelen szavazással választják be egymást. Szavazásról is ők döntenek. Azért ez sem konfliktusmentes. Szociodinamikai tanulságokkal van tele.
Három modell összehasonlításáról táblázat megtalálható az alábbi előadásban: http://autonomia.hu/sites/default/files/files/1204/3891/beres_tibor_eloadasa.pdf
A pénz hatalom. Mit jelent ez a CAF-nál? Komoly problémamegoldó lehetőség áll mögötte, és közösségi élmény is.
A jól működő CAF csoportok nőkből állnak. Érdekesek a különbségek, hatalmi harcok, mely eltérő kulturális környezetben is tud működni. Ennek már van egy nemzetközi hálózata: wincomun.org
Szeretnénk a CAFot internet alapú háttérszolgáltatást mögé tenni. „A halott pénz nem dolgozik”, ha a kasszában van az sem jó. Akkor nyithatnánk a középosztály felé, ha a neten is lenne ilyen.
Mészáros Zsuzsa: Arra próbáltam célozni az elején, az egyéni szükségletekre gondolva, akkor az egyéni szükségletekről közösségben van szó. A KA nem egyéni szükségletekre reagál, az a közösség célja.
Kérdező: Hány CAF van Magyarországon?
B. Tibor: létrehoztunk 16-ot, de nem is kell tudnunk mindegyikről. Egy kísérletünk: ha fél év alatt eljutnak 60 ezer forint megtakarításig, kiegészítjük ezt. Ha két év múlva kérnénk, tudják ezt visszafizetni!
Mészáros Zsuzsa: Elkezdett keveredni az esélykasszával. Nekünk is van ilyen az Adacs-Bábony Szövetkezettel. Mi munkával növeljük a tőkét, mi sem szedünk kamatot.
Pár részletkérdés, hozzászólók: Hány taggal működik? Mi van az uzsorásokkal? Mi van, ha mindenki egyszerre akar hitelt felvenni
B. Tibor: van egy működő borsodi csoport. Van mentor (autonómia), ha megalakul a csoport, részt veszünk benne. Aztán nem tudom követni, mert nincs útiköltségem. A barcelonai működik: a csoportokat a csoport élete végéig követik. Promoter is vesz részjegyet, mert jól informáltak, azt keresik, hogy hol van benne az okosság? Ha te is veszel, elhiszik hogy nem kamu. Ha 10 fős csoport 60 ezret felhalmoz fél év alatt, utána nehezen növekszik. Vannak pénzügyi szükségletek és vészhelyzetek. CAF arra is jó, hogy ne kólára költsék el, de ők döntik el. A nyomon követése fontos lenne: a kassza ki tud fogyni az első egy-két hónapban. Nem jó, ha kifogyasztjuk a kasszát. Transzparencia: ki mire költ. Egymást lebeszélik, hogy felesleges dolgokra költsék a felvett kölcsönt. Ha kifogy, lehet tőkét növelni. Inkább vegyenek több részjegyet, mint óriási részjegy alapárra hozzanak szabályt.
Láng Attila: Mindenki a részjegy arányában tulajdonos?
B. Tibor: Igen. A középosztály sem tud gazdálkodni, fogyasztási hitelek nagyok. Szegényedik el a középosztály.
Farkas Gabriella: Ezek az emberek nem a nullán vannak? Van-e az uzsorásokkal dolgotok? A közösség hogyan kontrolálja a költést? Verbális egyéb kontrol, hogy mi történik a pénzzel?
B. Tibor: Mikrohitelnél lefixáltuk hogy mire költik, kértünk áfás számlát. Esélykasszában többieknek kelllett csak referálni, hogy mire költik. Soft garanciális elemekkel 96 %-os visszafizetést éltünk el. A CAF-nál egymást kontrollálják.
Uzsoráshoz való viszony: keressük a lehetőséget, hogy beszéljünk vele. Elkezdi őt érdekelni ez a csoport. Példa 1: meghallotta mi ez, megértette, elkezdte azt, hogy elmagyarázta ez egy piramisjáték, így nem tudtunk csoportot alkotni, elkezdett intrikálni.
Mészáros Zsuzsa: képzéseken ezeket tanítom és ki is próbáljuk. Egy kis csoportban a szabály kialakításánál olyan mindenbe belekötés és túlbiztosítás volt, hogy nem jutott idő a játékra sem. Középosztály=bizalmatlanság. Szegényebb környezetben jobban megvan a bizalom.
Jegyzetelt: Kovács Annamari