XI. Nyári Egyetem a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
2014. július 24. 15.00 – 16.30
Városmegújítás, szociális városrehabilitációs programok, közösségi tervezés
Műhelyvezető: Péterfi Ferenc és Sélley Andrea (Sali)
Péterfi Ferenc: A „megbátorodtam, felhatalmazódtam” érzés hogyan mutatkozik ez meg városi típusú munkákban? – történeteket várunk, melyek ezt a jelenséget, ennek megtapasztalásának élményeit, példáit keressük meg.
Milyen szerepe tud lenni ebben a segítőnek, közösségi munkásnak?
Napirenden lévő városmegújító programok:
- Városmegújítási Program – RÉV 8 városfejlesztési társaság vezet, 10 éve tart, több konstrukcióban. Izgalmas, legteljesebb folyamat – a Józsefváros legszegényebb negyedében, a Magdolna-negyedben folyik. (Parola folyóiratban, Alföldi György írása). Mátyás tér körüli munkákban új párbeszédeket szeretnének, és ebbe hívták meg KÖFE-tàinnen a kapcsolat.
- Kőbánya: Önkormányzat kezdeményezésére indult. Wolverhampton testvérvárosa volt Kőbánya. Közös program 97–99/2000-ig kisgyerekes családok és két bölcsőde körzetének szomszédsága. Ma: Pongrácz lakótelep városrészben folyik szociális városrehabilitációs szomszédsági munka.
[Szociális városrehabilitáció: ahol a város nem tudja egyes részeit rehabilitálni önerőből – EU forrás (házak, közterek, közintézmények fizikai felújítása, és közösségi munka).]
- Marcali Város. Győri Egyetem közreműködésével lakótelepi közösségi munka. TERASZ Csoport építészeivel együtt. Fölrázó – aktivizáló munka.
- Miskolc, Avason: szociális városrehabilitációs program.
- Pécs, Meszes és Hősök tere – létrejött egy párbeszédhelyzet.
- Debrecen, Nagyerdő felbuzdulás.
- Székesfehérvár.
- Wekerle-telep.
- Újpalota: szociális városrehabilitáció.
à Napirenden van tehát, és jó lenne, ha az izgalmas tapasztalatok utat találhatnának egymáshoz…
[kka.huoldalon megtalálható a VÁROSMEGÚJÍTÁS menüpont alatt – hazai és külföldi szakmai anyagokkal együtt.]
Péterfi Ferenc:
- Általában külső forráshoz folyamodnak a városok, ha városmegújítási tervei vannak egy településnek. A külső finanszírozással együtt mindig megjelennek külső érdekek, szempontok, azaz nincs „ingyen ebéd”. A fizikai megújítás jó apropó lehet a helyi közösség megmozdításához. Gyakran így van. A munkának egy része az, hogy a fejlesztők által létrehozott helyzetekben kiderül, mit akarnak az emberek. Ugyanakkor a pályázatokban természetesen az indikátorokban előre kérik mindezt. Ezért az érzés, gúzsba kötve táncolni…
- A városokat városrészekre, azokat szomszédságokra tagolni: olyan részekre, ahol a változás kezdeményezésének hatása, következménye, eredménye van.
Sélley Andrea: Mit jelent a közösségi részvétel a városi közegben?
- Avason: régi fejlesztési cél, hogy a szomszédságban élők legyenek a kezdeményezők, ne a Dialóg Egyesület. Egy új közösségi tér létrehozásával kezdődik meg az inspiráció: megjelennek ennek kapcsán a 30 ezres lakótelepen a kezdeményező csoportok. A munkanélküli emberek jelentkeznek be önkénteseknek: önerősítéssel, önbizalom-építéssel. Kézműves alkotás és újra hasznosító gondolatok.
- Kihívás: hogyan tud közösségi alapon megszerveződni a közösségi használat órarendje. Új kihívás: megnyílik a közösségi tér intézménye, s a kezdeményezők eltűnnek.
Vörös Juli:
- Pécsbánya-telep: SZÍNTÉR Egyesület, kallódó roma fiatalokat bevonzani, megtartani pl. zenei műhelyek, tanulókörök, közös műhelyek, pénteki főzés. Ugyanakkor a helyiek kiszorultak. Régi kultúrházat vették birtokba, amivel viszont kiszorították a helyieket, ami feszültséget generált. Kérdés, hogyan lehet vissza integrálni egy megerősödött közösségbe a régieket.
Petőcz Eszter:
- Újpalotán: Zsókavár utca körüli jól lehatárolt akcióterületen, lakóházanként kezdtük megismerni az ottani embereket, interjúzással. Emellett szomszédünnepet szervezni egy adott lakóháznak úgy, hogy az emberek részt vegyenek benne.
- Azt vettük észre, hogy az emberek nagyon nehezen vállalnak fel szerepeket, találjanak ki programokat stb. Végül a fejlesztők találták ki és valósították meg a rendezvényt, amely egy első helyzet volt, hogy megtapasztalják, milyen együtt lenni, s a fejlesztőket is megismerhessék.
- Ráadásul lettek következő lépések: egy közösségi tervezés, illetve augusztusra egy következő alkalmat szerveznek egy következő együttlétre. Tanulság, hogy kell kezdeményezni, ugyanakkor szem előtt tartani a célt: a részvételt, s megragadni azt, aminek lehet folytatása.
Péterfi Ferenc: Fel szeretnénk hangosítani a kezdeményezésüket, de ehhez először nekünk kell kezdeményező szerepbe helyezkednünk, amiben az arányokat nagyon nehéz beállítani.
Giczey Péter:
- Debrecen – Nagyerdő: nagyszabású fejlesztéseket irányoztak elő Debrecen közkedvelt kiránduló helyén. Ellenzők jelentkeztek, mert a 2 szálloda megépítésével belépőssé válna így az eddig ingyenes terület. 2009-ben egyeztetések indultak, volt, hogy alpolgármesteri szinten is volt részvétel.
- Új terv: a szép, új stadiont a nagyerdőben építeni fel. Ellenzők szerint ez túl nagy terhelés, mások üdvözölték az elképzelést. 2012-ben önkormányzati fórumot hirdettek: a bemutatott tervekben már benne voltak a közösségi tervezés által elfogadott kezdeményezések. Jelenleg a vége felé közeledik a beruházás. Észrevették, hogy annak ellenére kerítés épül, hogy sem egyeztetve sem a tervekben erre vonatkozóan semmi nem volt. Új tiltakozási hullám indult (egyeztetés, tiltakozás következtében leállították), de nem tudnak megegyezni, így folytatódik az ellenállás.
Vörös Juli:
- Történelmi Avas, az Avas „pincés része”, a belváros felé néz. Pincetulajdonosokat tömörítő Egyesület jött létre, de vannak informális közösségek is. Építészekkel együtt végigjárni a területet, olyan célpontokkal, amelyek fontosak a városiak számára.
- Találkozók az önkormányzattal, aki örül a kezdeményezésnek. Ennek következménye, hogy meghívást kapnak a párbeszédekre.
- Új beruházási tervek vannak, amelyek aggodalommal töltenek el egyeseket, mert nem jelennek meg benne az érintettek.
Sali:
- Kapjon a társadalmi tervezés egy kéthetes időt, s akkor ki lehet pipálni? Ennyi nem elég ahhoz, hogy a város számára ilyen fontos ügyet részvételi módon megtárgyaljanak. Ezt nem három embernek kell megtárgyalnia!
Péterfi Ferenc:
- Újpalotán – két szalagház közötti elhanyagolt térrel kapcsolatban (ahol egy jó nagy területen 400 család él legalább, sérülékeny csoportok) közösségi tervezés első fázisa a tiltakozás volt. Ez aktivizálta az embereket.
- Egymással nagyon ellentétes irányokat vetnek fel az emberek a találkozók kapcsán, s ezeknek összehangolása az igazi feladat – egy konfliktusokkal teli mezőben.
- Folyamatos feladat: emlékeztetők kiküldése, folyamatos tájékoztatás, parkbizottságok alakításának kezdeményezése (minimális intézményesülés) mellett fenntartani a nagyszabású plenáris összegyűléseket.
- A polgármester maga városépítész: felvetette a közösségi kert ötletét – s nagy tiltakozás után – bekerült a közbeszédbe és pozitív hangok is hangzottak. (Ajánlott olvasmány: Edward Hall: Rejtett dimenziók.)
- Fontos dilemma: hogyan lehet képviselni a nem jelen lévők érdekeit, szempontjait? Akik elkezdtek vadul véleményt mondani, ahogy hangot kaptak, azok megszelídülnek-e valaha a folyamat során. Sok a feszültség (legszegényebbek élnek a legdrágább – panel – körülmények között), amit muszáj oldanunk.
Benedek Gabi:
- Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, így az elhangzottak alapján lassan már városi munkának tűnik… J
- Maga a szervezet egy képzeletbeli teret teremt, amiben összeköti a támogatókat az ötletelőkkel.
- Többször elgondolkodtak már azon, hogy egy ekkora városrészt is tovább kellene bontani. Ugyanakkor vajon tudna működni kerületi léptékben is a fejlesztői munka?
- Munkájuk lényege, hogy a legszűkebb szervezői csoportba a legkülönfélébb embereket igyekeznek összehozniàintézményépítés zajlik ezáltal. Ez a fajta koncepció nem túl gyakori, hiszen talán egyszerűbb az egyforma embereket összehozni. Ugyanakkor 4 év után az látszik, hogy óriási erőforrást jelent az, hogy nem egy helyről szerzik az információt, az ötleteket. Mindeközben persze fokozatosan toleránssá válnak egymással szemben.
Sali:
- A közösségi tér, közös működtetése kapcsán egyre nyilvánvalóbb, hogy az élmény alapú közösségi akciók nagyon működnek.
- Az akciókra vonatkozó közösségi tervezésekben gyakorolják ki az együttműködéseket (pl. különböző intézmények). Közös pont (amiben egyetértenek) az a helyi emberek bevonása. És mindezt igyekeznek kifelé is láttatni, több szálat mozgatva.
- Tracey Wheatley: Wekerle-telepen az önkormányzatot és az intézményeket az elején tudatosan kihagyták. Sok bátor ember, akik helyi fejlesztéssel, piaccal foglalkoznak a fejlemények miatt frusztráltak, befelé fordulóak lettek. Sajnos a nagyobb civil szervezetek eltűntek, s ez nehezíti a helyi munkát. Így amikor a közétkeztetés témában összeszerveződtek a menzáért felelős, hanyag vállalkozó ellen – aki rágalmazásért 42 M Ft-os perrel fenyegetőzött, egyedül a TASZ segített nekik.
Sali:
- Ha most visszatekintünk a felsorolt példákra, akkor főként kezdeményező által létrehozott mozgásokat és arra vonatkozó jó gyakorlatokat hallhattunk. De azt be kell lássuk, hogy problémára reagáló folyamatokban bár nem járhatunk el érdekérvényesítőként, mert félő, hogy szolgáltatássá válik, mégis helyi öntevékenység hiányában most még nekünk kell lépni.
Giczey Péter:
- A városrehabilitációs program Nagymacs település (mely 30 éve Debrecenhez tartozik), s hozzácsapták Nagy Sándor-telepet is.
- 2012-ben közösségi ház építésére és néhány soft elemre is kapott forrást az önkormányzat, aki felkérte az Életfa Egyesületet, hogy tartsanak ott egy közösségi képzést úgy, hogy se előtte, se utána nem vesznek részt a folyamatban…
- Végül a résztvevők kiválasztása egy közösségi feltárási folyamat keretében valósult meg. 8-an vállalták, plusz bevonták a leendő közösségi ház munkatársát, (de ő egyik alkalmon sem tudott részt venni) s köztük volt a későbbi takarító is.
- Három nagyszerű tervet dolgoztak ki a képzés során, de nem lehet tudni, hogy az induló intézmény használja-e ezeket a kapacitásokat? Mivel nincs együttműködés a szakmák és intézmények között, egy energiákkal teli, tetterős térben mégis bénultság uralkodik.
- Bevonva egy országos közösségfejlesztő szervezetet, még erre a hídverésre is sor kerülhet, illetve a KÖFE norvég makro projektjének keretében 1 fejlesztő szakembert akarnak rendelni a 8 aktíva mellé.
Sali: Épp alakulóban van egy városrehabilitációval kapcsolatos szakmai műhely, amibe sok szeretettel várunk Mindenkit!
Lejegyezte: Benedek Gabriella és Boda Kitti