XI. Nyári Egyetem a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
2014. július 24. 9.20 – 10.50
ÖNRENDELKEZÉS, ERŐFORRÁSOKHOZ VALÓ VISZONY
Közösségi részvétel – kinek fontos?
Mészáros Zsuzsa vitaindító előadását Örkény István Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók című egypercesének felolvasásával kezdte, a háromlábú kutyákkal vontatott autóról és gazdájáról. http://orkeny-egypercesek.blogspot.hu/2012/01/legmereszebb-almaink-is-megvalosithatok.html
Mi mozgatja a közösségeket?
Örkény 1perces – erőforrások!
3 lábú kutyák + kézifék > elégedettség: siófok 10 nap alatt (cél elérése) – ilyen vagy olyan, de az övé gyors autók > kielégítetlen vágyak.
Tegnap esti kérdés: be kell –e gyorsítani? 20 éve ugyanazt mondjuk – egyszer majd beérik a kis közösségekkel való szöszölés.
Erőforrásokkal kapcsolatos kérdések:
- meg tudjuk-e szerezni?
- tudjuk-e működtetni?
- meg tudjuk-e tartani?
Háromlábú kutyák helyett autó > rohanás, nem tud vezetni > árok.
Én a lassú haladás pártján vagyok, nem szeretem az örökös negatív hozzáállást, frusztráltságot.
Társadalom–gazdaság természet háromszöge > a társadalomban élőket bizonyos pozitív értékek, képek is hajtják – ezek a pozitív értékek veszélyben vannak – külső diktátumok (egy szűkebb társadalmi csoporttól érkeznek).
Ha egy szűk társadalmi csoport diktálja az eszméket > az emberek elkezdik az önérdeket hajtani.
Az, hogy csak az önérdek hajtsa az egyént, számomra nem elfogadható. Ha nem élnek közösségi értékek, közjó, akkor veszélybe kerül a társadalmi és gazdasági környezet.
Egyik legfontosabb erőforrásunk a természet – örökös megújulási képességéből érdemes és lehet tanulnunk.
Példa: Álmos település – debreceni virágkarneválon fel akarnak vonulni. Hollandiából:
4000 kardvirághagymát hozattak > leduggadták, őrzik, gondozzák annak érdekében, hogy a virágkarneválra elkészítsenek egy kocsit, amivel fel tudnak vonulni, ráirányítva a figyelmet a településükre.
Élelmiszer-önrendelkezés: elvek és gyakorlatok – műhelybeszélgetés.
Műhelyvezető: Tracey Whitley
Tracey Whitley: Élelmiszer-önrendelkezésről ’96 óta beszélnek a világon, előtte élelmiszer-
biztonságról volt csak szó. Az élelmiszer-önrendelkezés lényege, hogy ne csak a nagyüzemekről szóljon az élelmiszer-előállítás.
A mozgalom kiáll a kistermelők érdekeiért is (percenként megszűnik egy kistermelő működési lehetősége).
Via Campesina: a világ egyik legnagyobb mozgalma. a globális mozgalmakat sokszor nem látjuk – ami helyi szinten lecsapódik, az látható.
Az élelmiszer-önrendelkezés nem elutasítja a nemzetközi élelmiszer-koordinációt, hanem a helyi emberek kezébe adja az élelmiszer-ellenőrzést és a hatalmat.
Bemutatkoznak a műhelybeszélgetés résztvevői, bemutatják a témájukat és hogy honnét jöttek, miért, hogyan kapcsolódtak be az ottani tevékenységbe:
Élelmiszer falun és városon. Családdal, céggel, vagy közösen – közösségi vállalkozások esélyei az élelmiszerpiacon.
Mire valók a közösségi kertek? Városiak vagyunk, de a paradicsomot mi is meg tudjuk termeszteni! Hogyan lehet egyeztetni nagy ingatlan-befektetőkkel?
– Grund Közösségi Kert:
Kling Ferenc és Takács Viktória
Takács Viki: Hétvégenként telken dolgozott – a kopár telket dzsungellé változtatták.
Kling Ferenc: Bp., VIII. ker., 1800 m2 időre, amíg be nem építik (utána másikat ad, kb. 5 év). 43 parcella, 80–90 ember. Közösségi tervezési folyamatban jött létre. Minden szombaton kertépítés zajlott, kb. 2,5 hónap alatt készült el. Egy parcella 10–12 m2
Bérces Dóri, Kecskeméti Szatyor közösségről: a közösség a Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért MÁK-on belül jött létre. Kiindulópont: helyi termelőtől származó bio-élelmiszer kell! Alapítók között volt: munkanélküli mérnök, börtönőr, informatikus. titka a közösségfejlesztés. Néhány hétköznapi ember összefog – nagy erő. Nincs egységes recept. valaki kitalálja és elkezdi. Nagy kérdés: hogyan tarthatják fenn a legális működésüket, civilként megmaradva?
Léka Zsófia, Adacs–Bábony Szociális Szövetkezet: Megszűntek a pályázati támogatások. 3 éve átvették a Civil Kollégium vezetését, működtetését, a ház mögött öngyógyító kiskertet hoztak létre. A tagok munkában is, magánemberként is együtt vannak, családi eseményeknél is segédkeznek. A legújabb tevékenységük, hogy Terike 12 pulykát nevel, ami 4 emberé, időnként mindenki megnézi a pulykák fejlődését és együtt fogják levágni és feldolgozni őket, amit majd mindenki maga használ fel.
Város és vidéke kapcsolata a miskolci Eleven Föld Szociális Szövetkezet ládarendszerében.
Sélley Andrea (Sali), miskolci Eleven Föld Szövetkezet: 25–30 család állt össze. Néhány termelőnek biztos piac, néhány családnak jó élelmiszer, a lakótelepieknek nagy élmény. A szövetkezet 2011 óta működik. Amit a föld ad, azt kell szezonálisan feldolgozni, a ládába az kerül, ami a földeken éppen megterem. Minden héten van paleo és normál láda, 2000 Ft értékben. Már van szappan, sajt, gyümölcs, füstöltáru. Az élelmiszer és az energia alapszükséglet. Nem csak a bevételeket lehet növelni, a kiadásokat is lehet csökkenteni.
Tracey Whitley: Arra kérlek titeket, hogy meséljétek el, hogy kerültetek a csapatotokba, miért kezdtetek abban tevékenykedni?
T. Viki: A gyermek megszületése után elmagányosodott, elgondolkozott azon, hogy a gyerek milyen közösségbe, tevékenységbe kerüljön bele. A kert – közösség vonal jó választásnak tűnt.
B. Dóri: Ez egy élménybanda – szeretnek enni, inni. Visznek kaját, ahova mennek, ez kinyitja az embereket.
Tracey W.: Az élelmiszer az emberek számára fontos. A Grundkert forradalmi dolog, a gyümölcsön kívül más is kinőhet ebből a kertből. Nem proteszt, de segít az embereknek hatalmasabbnak érezni magukat. Felvetődött itt az önkormányzattal való együttműködés kérdése. Kajner Péter az Élő Tisza keretein belül sokat dolgozott ezen a vonalon, mit tapasztaltál?
Kajner Péter: Nagy kérdés volt, hogy hogyan lehet valami ilyesmit 1800 m2-nél nagyobb területen megvalósítani? Ezen a vonalon rögtön a hatalom kérdésébe ütközünk. A VIII. kerületben és egy kistelepülésen is nagyon nehéz, beleütközünk a legalitás határaiba. Mi történik, ha túllépünk a néhány önkéntes adta kereteken? Tavaly Takács-Sánta Andrással és Lányi Andrással készítettünk egy országos felmérésre alapozott tanulmányt, melyben az önkormányzati kezdeményezéseket is vizsgáltuk. Eltérőek voltak a kezdeményezések ott, ahol volt földje az önkormányzatnak, és ott, ahol nem. A polgármester kezdeményezőkészsége minden esetben meghatározó volt. Engem nagyon érdekel az, hogy a kis helyi kezdeményezések hogyan tudnak továbblépni, vagy országos szinten összefogni.
Tracey W.: Nálatok létezik, mint cél a továbblépés, vagy a hálózatosodás?
K. Feri: Nekünk fontos az önkormányzati partner, bár az együttműködésnek vannak korlátai. A IX. kerületből érkezett hozzánk segítségre való felkérés, ez már a továbblépés egy neme. Fontos nekünk, hogy ez egy mozgalom legyen.
B. Dóri: Mi nem akarunk nagyvállalattá válni, lavírozunk. Nálunk sok olyan fogalom bekerült a várostervezési folyamatokba, ami korábban szitokszó volt, ez fontos dolog, és azt jelenti, hogy a civilek szándéka igenis hat a politikára.
L. Zsófi: Mi inkább lassabban, de biztosabban szeretünk haladni. AZ idénre tervezett vályogvetés megkezdését elhalasztottuk jövőre, szeretnénk bővíteni a tevékenységi köreinket.
Sali: Nálunk a szövetkezeti tagokon kívüliek is bekapcsolódnak. Fontos az életviteli szempontok megjelenítése az Avason.
Velenczei Ági: Az lenne a kérdésem, hogy Péter szerint az Élő Tisza által behozott városi termelői piac + az, hogy a SZÖVET http://elotiszaert.hu/ partnerré tudott válni a szakpolitikai színpadon, mekkora szerepet játszott abban, hogy a városiak elkezdtek ebben az irányban gondolkodni?
K. Péter: Időbeli egybeesés valóban volt, de valós kereskedelmi sikereket nem értünk el. Valószínűleg túl nagy területet akartunk átfogni túl kevés kereskedelmi tudással. Később eltolódtunk a hálózatépítés, jogi szakértői, szemléletformáló munka felé. Így jött létre a Kislépték is http://kisleptek.hu/. Még mindig sokan keresnek minket, mert nincs hova fordulniuk tanácsadásért.
Felmerült itt, hogy szempont lehet a bevételnövelés elmaradása után következő kérdésként a kiadáscsökkentés. Személyes tapasztalatom, hogy a kiskertművelés egy költséges hobbi.
Petőcz Eszter: Újpalotán az emberek azért tiltakoztak a közösségi kert ellen, mert nem tudták, mi az. Ahhoz, hogy végül elfogadják, fontos volt a megfelelő információ.
Tracey W.: Ha az önkormányzat is akarja, ez jó, de ez egy hatalmi kérdés is. A polgármester rájött, hogy a közösségi kert olcsóbb PR, mint mondjuk egy játszótér. Wekerlén nem akarunk közösségi kertet, mert minden háznak van 100–150 m2-es kertje. A helyi élelmiszerstratégiának része lehet a közösségi kert. Nálunk nagy segítség volt pl. a SZÖVET által kezdeményezett Befőző Napok. A külső élelmiszerellátás egyenlő az ország külső uralmával.
K. Feri: Mindegy, hogy ki vágja át a szalagot, a lényeg, hogy mi mit tettünk, kinek segítettünk.
T. Viki: Az önkormányzat által kezdeményezett a kertészkedés olyan, mint a cirkusz és kenyér. Az önkormányzati kezdeményezéseket, közeledéseket értékelni kell – mi a valós szándék?
Sali: Az egészséges élelmiszer kérdése része kell, hogy legyen az életünknek. Nálunk pl. nagyon érdekes szempont volt, hogy mennyit költ egy család élelmiszerekre.
Tracey W.: A Védegylet mostani norvég makro projektjében több ilyen kezdeményezés is van, honlap: kozossegek.atalakulo.hu. Jövőre, a tapasztalatcsere érdekében, Körfesztet rendezünk.
Lejegyezte: Kajner Péter és Farkas Gabriella