2013. július 27., szombat 9.00 – 9.45
Vercseg Ilona előadása
(a szerző által készített előadás szöveg hű másolata)
A közösségfejlesztői folyamat lényegében a képessé tételről (empowerment) szól. Nem a közösségfejlesztő teszi képessé az embereket, hanem a közösségi kezdeményezés és cselekvés sokrétű tanulási folyamata. A közösségfejlesztőnek az a dolga, hogy ameddig a tevékenység által kialakított új (képzési) szükségletek kielégítését az egyén és a közösségi csoport önmaga meg nem tudja szervezni, addig ehhez a folyamathoz szakmai segítséget nyújtson.
1. A közösségfejlesztés hátterében álló, két legfontosabb szellemi tradíció
- a társadalmi mobilizáció és a
- társadalmi tanulás,
mindkettő a fejlesztés, a társadalmi-közösségi változások létrehozása kontextusában.
Ami a társadalmi mobilizációt illeti, a fő kérdés az, hogy kiktől és honnan indul el a fejlesztés: szakértőktől vagy az érintettektől, felülről lefelé vagy lentről felfelé?
- A fejlesztést illetően vannak, akik a reformokban, ti. az állam és intézményei megreformálásában hisznek. A változás létrehozásában a szakértőké, a tervezőké a kulcsszerep, akik a társadalmat felülről lefelé kívánják mobilizálni.
- Mások, elsősorban az ellenzéki mozgalmak képviselői, alternatív fejlesztésekben bíznak, és az alulról jövő, közvetlen, kollektív cselekvés elsőbbségét vallják.
Nem minden áramlata akarja megváltoztatni a társadalmi viszonyokat (Alinsky sem! Ő „csak” a társadalom perifériájára szorultak számára akar jobb feltételeket kiharcolni), mások „alternatív közösségeket’ akarnak létrehozni és belülről akarják megváltoztatni a társadalmat. (utópisták, Owen walesi üzletember modellje minta a szocializmushoz; szakszervezetiséghez, szövetkezeti mozgalomhoz, Kibucok), vagy a társadalmi anarchisták, akik alternatív, önkormányzó közösségek létrehozását szorgalmazták, melyek alapja a kölcsönös segítségnyújtás és az önsegítés. (Proudhon, Kropotkin)
E tradíción belül az önkéntes szervezetek működési elvei a következőket tartalmazzák: együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás és csere, közvetlen részvételi demokrácia, a konszenzus gyakorlása a döntéshozásban, valamint a föderatív struktúra kialakítása.
A társadalmi tanulás
Ez a szellemi tradíció is nagyban hozzájárul a közösségfejlesztés szakmai gyakorlatához.
A tudás a tapasztalásból születik és a gyakorlatban nyer igazolást; ily módon a tudás állandóan változik, egy olyan dialektikus körforgás részeként, amelyben a meglévő elméletet tovább gazdagítják, módosítják a gyakorlatban megtanult leckék, amelyek viszont az állandó cselekvési folyamat során kerülnek alkalmazásra. A gyakorlat és a tanulás tehát folyamatok.
Érdemes megismerkednünk Dewey, John amerikai filozófus(1859-1952) gondolataival a tudásról. Az oktatási rendszer megreformálója szerint, A Demokrácia és nevelés, a Nagy Közösségek – alapművek, melyek szerint a gondolkodás eszköz a cselekvéshez (pragmatizmus).
„Az érvényes tudás az igazság általánosan elfogadott elméletén alapszik, amelyben az emberek folyamatosan fedezik fel az újat, hátrahagyva a régit, a tények vizsgálatára támaszkodva.
… az igazság keresésének a közösségben, a szomszédok között kell elkezdődnie.”
Szerinte tehát a demokráciának otthon kell kezdődnie, amely nem más, mint a környező közösség.
Lewin, Kurt (1890-1947) „tevékenységkutatásai”, csoportvizsgálatai ebben a kontextusban is kiérdemlik külön figyelmünket. Szerinte a valódi tanulás azzal jár, hogy átformáljuk kapcsolatunkat a világgal – ez az újratanulás folyamataként ismert elgondolás.
A sikeres hozzáállásbeli és viselkedésbeli változáshoz arra van szükség, hogy a csoport tagjai maguk is átéljék, milyen „cselekvő alanynak” lenni és közösen hatást gyakorolni környezetükre. Így egyszerre szereplők és tanulók. …
Ahelyett, hogy a szakember szakértőként lenne jelen a problémamegoldásban, a változás közvetítője legyen, azt tanácsolja, hogy a szakember a képessé tételt elősegítőjeként, útmutatóként vagy képzőként működjön együtt a legfontosabb csoportokkal.
2. Nyári egyetemünk alapkérdése: Miből lesz az állampolgár?
Arisztotelész úgy definiálja egy demokratikus állam állampolgárát, aki követi, de egyben maga is formálja saját közössége szabályait.
Állampolgári nevelés – család, intézmények, közösség, társadalom
Az állampolgári nevelés szerves része a példaadás, a tapasztalati tanulás. Bármilyen jól kidolgozott állampolgári nevelés is eredménytelen lesz, ha nem párosul hatékony tapasztalati tanulással, pontosabban, ha mást tanul a diák elméletben, és mást mutat a gyakorlati tapasztalat.
- Kapcsolatteremtés a helyi közösséggel
– kívülről: settlement mozgalom
- belülről: civil társadalom, civil szervezetek. Arapovics: „A civil szervezetek a sajátos feladataik felvállalásával megalakulásuktól kezdődően egyúttal tanulási színterek is. A közös értékrenddel rendelkező, szervezetté formálódó csoportok, közösségek tagjai egymásnak és másoknak magatartásmintákat mutatnak. A.közös érdekek képviselete, a célként kitűzött feladatok megvalósítása folyamatosan formálja a résztvevőket.
- A hasonló értékrend, a közös ideológia vagy identitás átadása történhet egyrészt a szervezeti kultúra megismerése és elfogadása által spontán módon, szocializációs úton, informálisan
- másrészt lehet tudatosan is formálni, erősíteni, akár csapatépítéssel, akár a feladatellátás érdekében a szakmai belső és külső képzések által, nem formális vagy formális tanulás útján.”
- Munkatapasztalat-szerzés – a legkisebb kortól!
Az ehhez szükséges szocializáció
helyi tantervek, a helyi közösség ismerete
a közjóért folytatott cselekedetek – közösségi tervezés (tegnapi finn példa, Agenda 2000, stb.)
közösségi alapú gazdaságfejlesztés – jó a közösségnek, jó a gazdasági tevékenységet végzőknek (dán termelői iskola, ifjúsági vállalkozások – take your coffee -, helyi tv, bábonyi újság
települési és ifjúsági önkormányzatok, ifjúsági turizmus – animátorokkal -, cserék, nemzetközi építőtáborok, stb.
közösségi iskolák, közösségi oktatás (egy folyamat, mely szerint a közösség minden tagjának joga és feladata, hogy részt vegyen a közösség szükségleteinek megfogalmazásában és együttműködésre késztesse az intézményeket annak érdekében, hogy fejlesszék a közösség életkörülményeit, életminőségét)
ökoiskolák
A Stiftelsen Idébanken
Az európai közösségfejlesztő szervezetek közül az 1991-ben alakult norvég Stiftelsen Idébanken (Ötletbank Alapítvány) vállalta fel a legmarkánsabban a közösségfejlesztés, a környezet és a fenntartható fejlődés összekapcsolását. Egyszerre fordít gondot a helyi közösségek jövőjének közösségi tervezésére az általa kidolgozott Dialogue-Workshop módszerével, valamint a közélet nyilvánosságában zajló viták, kampányok folytatására, a nemzeti politika befolyásolására. „Future Centre”-t működtet Oslóban nyilvános könyvtárral és a Local Agenda 21 keretében szervezett helyi közösségi innovációkat bemutató kiállításokkal, audio-vizuális bemutatókkal és közösségi csoportok összejöveteleire alkalmas teremmel.
Felnőttkori szocializáció: skandináv népoktatás, tanulókörök, párbeszédkörök, népfőiskolák
A CESAM Centrum För Samhällsarbete och Mibilisering svéd alapítvány magas szinten segíti a svéd és az európai demokráciát a közösségfejlesztés eszközeivel. Munkájuk fő irányultsága már megalakulásuk évétől, 1984-től a demokrácia fejlesztése.
Maga a szervezet is egy örebroi önkormányzati reformban való együttműködésből született, mely azóta Svédország-szerte elterjedt. E kezdeti munka lényege az volt, hogy a döntéshozatal és a szolgáltatások közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz és jobb együttműködés alakuljon ki az önkormányzat és a helyi civil szervezetek között.
Közösségfejlesztő tanfolyamokat indítottak a köztisztviselők részére és ezzel párhuzamosan kisebb workshopokat, közösségi tanulóköröket tartottak a szomszédsági helyi aktivistákkal.
Kidolgozták a szomszédsági szövetkezetek elképzését, létrehoztak egy regionális szövetkezeteket támogató központot – amely mostanra már minden régióban létrejött és állami támogatással működik tovább.
Újabban azon dolgoznak, hogy minél több intézményben, iskolában, gondozóközpontban stb. segítsék a társadalmi irányító testületek létrehozását. E testületek az intézmény által érintett lakosságból szerveződnek, és az intézmény teljes működtetésért és költségvetéséért is felelnek.
Az örebroi egyetemmel kezdeményezték az országos demokrácia-napok (Democracy Day) elindítását. E minden évben megrendezésre kerülő háromnapos rendezvényre az ország minden részéből érkeznek döntéshozók, kutatók, projektek helyi aktivistái, hogy megvizsgálják a demokrácia aktuális állapotát. A szervezet fő feladatának ma azt tartja, hogy befolyásolja a nemzeti és európai politikát a civil társadalommal való együttműködésre és a képessé tétel folyamatainak segítésére. (Anderson 2006)
Szabadművelődés, népművelés, nyitott házak, közösségi és faluházak, settlement házak
A lengyel CAL A CAL Egyesület nem speciális közösségfejlesztő szervezetekben gondolkodik, hanem a közösségfejlesztés működési módját képviseli és azon fáradozik, hogy minden településen közösségfejlesztő központokká fejlessze a meglévő közösségi intézményeket: a kultúrházakat, társadalmi segítő központot, iskolát, klubokat stb. Az intézményeket képzéssel közelítik meg és a Social Animateur School nevet viselő képzési szervezetükben szakképzést is folytatnak. (Skrzypczak 2006)
A Civil Kollégium Alapítvány
A közösségfejlesztés és szervezés országos, helyi és nemzetközi képzési intézménye
- országos képzési szervezet és népfőiskola a (közösségfejlesztési projektekben dolgozó) helyi cselekvés szereplői számára;
- a kunbábonyi képzési központ közvetlen környezetét jelentő Felső-kiskunsági kistérség lakosai és közösségei kezdeményező- és cselekvőkészségének fejlesztése, s erre építkezve egy lokális népfőiskolai funkcióinak betöltése;
- a közösségfejlesztés szakképzésének intézménye.
Képzéseit az együttes élmény, a tapasztalatok közösségi feldolgozása és megosztása, közös tervezés jellemzi. A képzések résztvevői általában helyi közösségfejlesztői programok résztvevői, közösségi projektben dolgozó társadalmi szereplők, civil szervezetek tagjai és a közösségfejlesztő, közösségi munkás szakképzésben résztvevők.
Megalakulása óta
Kifejlesztette saját tananyagait és egyedi módszertanát az általános célú felnőttképzésekre vonatkozóan;
Fokozatosan kiépítette hazai és nemzetközi kapcsolati- és együttműködési rendszerét;
Megvásárolta egy elhagyatott elemi iskola épületét Kunszentmiklós-Kunbábonyban, s mintegy 40 millió Ft adományt szervezve felújította és korszerűen felszerelt képzési központtá alakította, ugyanakkor otthont ad a helyi civil szervezeti élet rendezvényeinek is.;
A HÁZ környezetét a Civil Kollégium Alapítvány azóta is folyamatosan fejleszti – parkot, gyümölcsöst és akácost telepíttetett; kemencét, a külső csoportfoglalkozáshoz egy fedett színt és padokat építtetett; bevezettette a vizet, kutakat fúratott az öntözéshez, kistraktort vásárolt a fűnyíráshoz, részben közadakozásból, s kidolgozta a környezet fejlesztésére vonatkozó terveit is;
A képzési központ környezetében folyó felső-kiskunsági közösségfejlesztési modellkísérletben biztosítja a találkozási helyet és betölti egy helyi népfőiskola szerepét is;
2008-tól új képzési és saját kreditrendszer vezetett be – 120 órás szakmai képzést;
Évente 3-4 alkalommal rendez 2-3 napos hazai és nemzetközi szemináriumokat közösségi munkával foglalkozó szakemberek és nonprofit szervezetek számára;
A Civil Kollégium Alapítvány képzései civilek számára lényegében ingyenesen, vagy valamilyen szimbolikus hozzájárulással valósulnak meg. A képzések fedezetét támogatások szervezésével oldja meg a Civil Kollégium Alapítvány, amelyben gyakran az érintett helyi közösségek is részt vesznek. Az éves bevétel 11-17 millió Forint között mozog.
Végül leszűrhetjük a tanulságot: a helyi közösségeknek és közösségi csoportoknak nagy szerepük van a teljes emberi életet magába foglaló közösségi lét kialakításában: a helyi kultúra elsajátításában, megőrzésében és továbbfejlesztésében, az e folyamatot szabályozó értékek és normák kialakításában, és mindezek gyakorlattá szervezésében.
Ezek híján a társadalmi funkcionalitás (és a fogyasztói kultúra!) válik uralkodóvá, s a társadalom által működtetett intézmények (pl. jog) és mindennapi használatuk (szabálykövető magatartás) közötti óriási lesz a távolság.
Amikor értékválságról, morális válságról, bizalmi válságról, a kultúra válságáról és ki tudja még milyen válságokról beszélünk, fel kell ismernünk, hogy közösségi és demokratikus szocializáció nélkül e válságok nem kezelhetőek megfelelően, s ennek következtében nem, vagy csak nagy késéssel és nehezen születhet meg hazánk és közösségeink demokráciája.