2012. július 27., péntek 15.00-17.00
A műhelybeszélgetést lejegyezte: Kele Csilla, Simai Anna, Ligeti Julianna
Szerkesztette: Farkas Gabriella
A műhelybeszélgetést vezette: Ferenczi István (Átalakuló városok)
Résztvevők: Benedek Gabriella és Kovács Edit (Ferencvárosi Közösségi Alapítvány), Fehér Kata (Szociális Építőtábor), Kohlheb Norbert (ESSRG), Szekér András (Habitat for Humanity), Tracey Wheatley (Védegylet, Átalakuló városok, Wekerle)
és a hozzászólók
Mivel a műhelybeszélgetés rendhagyó módszertan szerint zajlott, a résztvevők bemutatkozását követően a három jegyzetkészítő szubjektív összefoglalóját az általuk leadott formában, szerkesztés nélkül tesszük közzé.
Tracey Whitley: Én és a társaim zöldségekkel foglalkozunk a Wekerle telepen, részt veszünk a helyi élelmiszer program kialakításában. Az ott élő emberek elkezdtek gazdálkodni, ezzel együtt sikerült csökkenteni az energiafüggőséget a kerületben. Hozzáadott érték, hogy a közösség “emberi energiáját” is sikerült növelni: tizenegyezer ember él a lakókörzetünkben. Nekünk sikerült racionalizálni a helyi gazdaságot, más közösségekben is elkezdődött hasonló folyamat, például Kecskeméten.
Benedek Gabriella: A mi szervezetünk közösségi alapítvány, ami kicsit speciálissá teszi a civil szervezetek között. Elsősorban adománygyűjtéssel, adományok osztásával és közösségépítéssel foglalkozunk. Ez a “közösségi alap”, továbbá adott a lokalitás, az adottságok helyben: ennek érdekében igyekszünk a kerület minden jellegzetes csoportját bevonni. Igyekszünk minden helyi pénzalapot, erőforrást összehozni, amiből helyi kezdeményezéseket szeretnénk létrehozni.
Kohlheb Norbert: Én a munkámban a megújuló energiaforrásokra fókuszálok, melyek az egyébként környezetre káros fosszilis energiahordozókat tudnák kiváltani, ráadásul jelentős társadalmi hozománya is lenne ennek a változásnak. Hazánkban, úgy látom, nem a megfelelő módon kezelik ezeket az energiahordozókat, nem megfelelően állnak hozzá. Véleményem szerint, máshonnan kellene megközelíteni ezeket. Röviden: a cél, hosszabb távon gondolkodni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, és a közösség érdekében létrejövő energiarendszerek kifejlesztése.
Fehér Kata: A Szociális Építőtábor Egyesület szociális bérlakásokban élő, lakbérhátralékkal rendelkező családoknak segít. Önkéntesek és az ott lakók segítségével felújítjuk ezeket a bérlakásokat. Ez a társadalomra is kedvező hatással van, és az ott lakók közösségét is formálja.
Kele Csilla beszámolója:
A műhely négy kezdeményezésének képviselői rövid bemutatkozás után ún. “szakértői mozaik” keretében csoportmunkában vitatták meg a projekteket.
A kiscsoportos beszélgetések során a “szív és lélek”, azaz az inkluzivitás, a helyi gazdaság, a környezeti fenntarthatóság, a közösségfejlesztés és közösségépítés speciális problémáit vitatták meg. A négy szakember egy-egy kis csoportban válaszolt a fenti témákban összeírt kérdéseire a résztvevőknek. Az “interjú” után más csoportokban is feleltek a témakör szerinti kérdésekre, beszéltek saját kezdeményezéseikről a pénzügyi források, az ökotudatosság stb. kérdéseit érintve. A szakértői mozaik után a panelbeszélgetés a tanulságok megfogalmazásával, összegzéssel zárult a műhelybeszélgetésen. A kérdező kiscsoportok összbenyomásaikról, leginkább meglepő vagy legérdekesebb új információkról, olykor a meg nem válaszolt kérdéseikről beszéltek. Néhányan arról beszéltek, hogy bár kaptak kidolgozott modelleket, nem volt lehetőségük ezeket hosszabb ideig próbálgatni műszaki fejlesztéseikben. Ők leginkább a társadalmi részvételben vártak volna segítséget.
Tracey Whitley: Nálunk látszott a program elején, hogy az érintett lakosság nem tud az elvont eszmékkel – mint a zöld energia, tudatos vásárlás és felhasználás – mit kezdeni. Azonban a paradicsomtermesztés saját lakókörnyezetükben, a biokert építése, a szigetelés problémája sokkal kézzelfoghatóbb, életközelibb.
A hozzászólók a befogadás, az eszköztár szerepét firtatták és kérdezték a bemutatkozó alapítványokat az általuk tapasztalt előnyökről. A három helyi kötődésű projekt – a szadai, a wekerlei és a ferencvárosi projekt – előnnyé tették az érintettek közti sokszínűséget.
Benedek Gabriella: A közös hang megtalálásához, a szempontok mérlegeléséhez nem kulturális értékeken alapuló célt kellett találnunk. Ilyenkor csak nagyon lassú és fokozatos építkezésről beszélhetünk, itt nem lehet előre “rohanni”!
Kovács Edit: Szerintem az is tanulságos volt, hogy a legtöbben éppen a pénzforrásokról kérdeztek. Nyilván mi is hibásak vagyunk, hiszen olyan kérdéseket tettünk fel, hogy nagyobb felületen kérdeztünk, mint amire választ kaphattunk. A “hogyan” kérdésére általában a három főcsatornát sorolta minden projekt képviselője, ezek a pályázati, ill. egyéb pénztámogatás, az adományokból származó bevétel és az önkéntes munka. Meglepő talán, hogy a projekt példák mindegyikében az önkéntes munka szerepe volt a legnagyobb, valójában ez az erőforrás mozdította előre a fejlesztéseket mindenhol. Tipikus az is, hogy nem használtak feltétlenül pályázati forrásokat: négy projektből kettő ódzkodik a pályázástól, egy még szinte teljesen “szűz” e téren és csak egy projektgazda rendszeres pályázó. Annak kérdését, hogy a külső makrogazdaság hogyan befolyásolja a munkájukat, szintén egységes választ adtak: nem befolyásolta az ötleteket, hacsak nem a profittal bánásmód tanításakor az energiatakarékosság terén.
A hozzászólók elmondták, a megújuló erőforrások, a helyi gazdaság élénkítése hatással volt rájuk is.
Benedek Gabriella: A helyi gazdaságélénkítés nálunk az “Igyon egy szódát Ferencvárosért!” kampány során mutatkozott meg. A programban mi is a helyi alapítvány segítségével megvalósuló helyi parkosítást, épített környezet megújítását segítjük a helyiek segítségével.
Tracey Whitley: Nálunk a helyi piac kiépítésével mások is kezdeményeztek hasonló programot. Elértük, hogy kistermelői piac jelent meg a Wekerle telepen, ami már tényleg befolyásolja a helyi gazdaságot. Nem elhanyagolható a szociális szempont, hiszen elérhető áron jó minőségű terményt vásárolhatnak ezentúl az emberek.
A résztvevők a felvetett problémákat négy fő csapásirányban határozták meg:
1. Van-e környezeti hatása a fejlesztésnek? Ha van, hogyan mérik e hatásokat lokális szinten?
2. Kérdéses, hogy eleve zöld vagy legalább ökologikus szemléletű volt-e a célcsoport, mikor a projektgazdák velük közös munkába kezdtek?
3. Ha nem voltak a zöldek ügyében érintettek, később terveznek-e szemléletformáló tevékenységet?
4. Modellértékűnek tartják-e a programfelelősök saját kezdeményezésüket? várnak-e rendszerszintű változást saját lokális környezetükben?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tervezési folyamatnak nincs közvetlen környezeti hatása. A települések energiastratégiája azonban lehet modellértékű mindenkinek. Az “átalakuló város” projektek valódi szemléletformálók kis közösségekben, modellértékűek és komoly rendszerszintű változást hoznak egy közösség életében. A “Wekerle projekt” mellett az országban máshol is – Kecskeméten, Pilisszentlászlón, Székesfehérváron – foglalkoznak hasonló kezdeményezésekkel.
A szociális építkezések ügyében inkább számít a környezeti hatás, az érintettek a projekt végén árérzékenyebbek lesznek. A munka során ők világossá tették célcsoportjukban ezeket a tágabb összefüggéseket, hiszen a házak szigetelése csökkenti az energiafelhasználást és a takarékosság előnyös a rezsi hátralékok ledolgozásához, kifizetéséhez.
Benedek Gabriella: Nem lehet mondani ilyenkor, hogy “a tükör hazudik”: jó volt látni a közönség arcán a reakciókat. rájöttünk, eddig nem volt a koncepció része a zöld program és az eltelt fél év, amióta működünk, nem hozott akkora hatást, mint amilyet láthatunk a közösségi alapítványoknál megszokott évtizedes fejlesztésben. Egy “kifejlett” közalapítvány közel negyven év alatt ér el tartós eredményt a fejlesztésekben, nem csoda, ha lassú fejlesztés várható lokális szinten.
Tracey Whitley: A kérdések nekem is hasznosak voltak, mert más szempontjain keresztül tudom mérlegelni a saját munkánkat. Kevés lehetőségünk van sajnos ilyen “szembesítésre”, hiszen sokszor részletkérdések sikkadnak el azoknak, akik az adott közösségi programban nyakig benne vannak. Sokat segít a közösség reflexiója és a külföldi gyakorlat eszköztára, az “átalakuló városok” programsorban is egy már működő nemzetközi tanulási ívet követnek, elérhető szakirodalommal és jó gyakorlattal.
Simai Anna összefoglalója
Ezek után különböző szempontok alapján a hallgatóság tagjai 4 csoportba álltak össze, mindegyik csoport egy bizonyos témával foglalkozott, ahhoz kapcsolódóan kellett kérdéseket összeírniuk a műhelybeszélgetés meghívottjai számára. Ezek voltak: a befogadás/sokszínűség, támogatások/gazdasági rész, öko-szempontok, közösséggel való munka/közösségfejlesztés.
A csoportok ezután feloszlottak, és a meghívott szervezetek képviselői köré rendeződtek, akiknek feltehették kérdéseiket.
Az ebből kialakult beszélgetés Fehér Katával:
Ezeknek a bérlakásoknak a lakói érdekközösséget alkotnak, akikhez még jönnek az önkéntesek, akik főként egyetemistákból állnak, a legkülönbözőbb szakokról.
Ezek a „táborok” általában 2-3 hétig tartanak, és mire véget érnek, stabil közösség jön létre.
Nagykanizsán volt utoljára ilyen program, a jövő pedig: szeptemberben indul energetikai képzés az ilyen bérlakásokban élőknek. Egyébként a környezettudatos, energiatakarékos látásmódot, életmódot, a pénzérzékenység miatt is elég nagy százalékban használják, alkalmazzák. Ebben a projectben 400 ott lakó vett részt, 30 fő plusz 40 egyetemista önkéntes vett részt. A szakmunka és az építőanyagot tulajdonképpen az önkormányzat állta, és a szervezet munkájával kiegészülve sikerült elérni az értéknövekedést.
Ez a nagykanizsai project azért is volt érdekes, mert ez egy próba volt. A velünk dolgozó ott lakók a munkájukért „bért” kaptak, értékét levonták a bérlethátralékukból. Nagyszerűen bevált, reméljük, hogy ezt máshol is sikerül majd megvalósítani. Egyébként ilyenkor a családokból idősek, fiatalok is jönnek dolgozni.
A környezetre gyakorolt hatását számszerű adatokkal (pl. számlák) is tudják mérni, hiszen például a kicserélt nyílászárók miatt kevesebb a fűtésszámla. Ezek a felújítások egyébként a házak külső részére, tehát nem a lakások belsejére vonatkoznak, amiket egyébként az önkormányzatnak kellene állnia, de ezt nem teszik meg. Ez az egyesület tulajdonképpen összefogja azok az embereket, akik szívesen tennének házuk javítása érdekében, de nincs rá keretük, módjuk. Ehhez jön még hozzá, hogy az önkéntesekkel való munka hozadékaként olyan emberek is találkozhatnak ilyen körülmények között élőkkel, és dolgozhatnak is, akikkel egyébként valószínűleg nem kerültek volna soha kapcsolatba.
A finanszírozásunkkal kapcsolatban a nemrégiben elindult adománygyűjtő akciónkat emelném ki. Ebben az adománygyűjtésben kb. 90 ember adakozott, Facebookon is promotáltuk ezt, és nagyjából 600.000 Ft körüli összeg gyűlt össze. Egyébként elég visszás az a helyzet, hogy a működésre kaptunk pályázatokból pénzt, de az anyagköltség fedezésénél folyamatosan problémákba ütközünk, míg a szállás és az utazási költség fedezve van.
Nagyon jó lenne helyi alapanyagokat felhasználni, a lokális gazdaság érdekében, de egyelőre ezt pénzhiány miatt, még nem tudjuk megtenni.
A Habitat for Humanity civil szervezettek folyamatos kapcsolatban állunk az ilyen építkezések, átalakítások műszaki vezetőit ők biztosítják.
Az egyesületnek egy alkalmazottja van, a többiek önkéntesek. Azt sikerült elérni, hogy a BME egyetemen az építészhallgatók beszámíthatják ezt a munkát szakmai gyakorlatnak, máshol még nem.
Ligeti Julianna beszámolója
A következő feladatban négy csoportba szerveződünk négy témakör mentén, ezek: ökonómiai fenntarthatóság; pénz-helyi gazdaság, finanszírozás; közösségépítés, -fejlesztés; „szív és lélek”, személyes befogadás.
Az általam választott csoport a közösségfejlesztés gondolatkörét választotta, s kiválasztottunk néhány kérdést, amelyet majd felteszünk a meghívott „paneleknek” a projektjükre vonatkozóan. A kérdések, amelyek kiválasztására tíz percet kaptunk:
- Mi az összefüggés az úgynevezett tudatos energiafelhasználás és a közösségfejlesztés között?
- Milyen módszert használnak a közösségfejlesztéshez?
- Kikből áll az a közösség, amelyet megcéloztak?
- Kívülről felkérve vagy közösségen belül végzi a tevékenységet?
- Vannak-e a projektnek modellszerű, átadható elemei?
Miután mind a négy képviselőnek feltettük a fenti kérdéseket (ki-ki megtoldotta a saját gondolataival), a válaszokat ismét összegeztük – így tett mind a négy csoport, majd ismét az eredeti helyeinket elfoglalva, a csoportok szószólói elmondták összbenyomásaikat, legérdekesebb gondolataikat mind a négy meghívott résztvevő projektjével kapcsolatban.
A mi csoportunk, a közösségfejlesztés témakörben a kézzel fogható eredményt prezentáló Tracey projektje tűnt a legnépszerűbbnek. Megállapítottuk, hogy a négy képviselőből külső kezdeményező, kettő pedig – miután lakóhelyéhez kötődik a tevékenysége – belülről szerveződő projekt.
A közösségfejlesztés módszere összefügg az energiatudatos, „zöld” gondolkodásmóddal.
A társadalmi részvétel adja az energiát, Szada példája mutatja, hogy a jó gondolat nem tud átmenni, ha a lakosság nem vesz részt benne.
A személyes befogadás, sokszínűség témakört feldolgozó csoport szóvivője elmondta, hogy a szadai példa, Wekerle és Ferencváros esetében látszik, hogy van misszió, cél. Máshol a szakértői oldal volt erősebb, a résztvevők bevonása nem történt meg.
A wekerlei projektnél a legerősebb a tolerancia, az elv, a kultúrateremtés.
Ferencváros eszköztárában a kuratórium sokszínűsége és az adományozók széles skálája, hogy lehet adományozni 1 Ft-ot és 1 millió Ft-ot is.
A Szociális építőtábor esetében az önkéntesek láthatnak sokszínűséget.
A pénzforrás témakörével foglalkozó csoport képviselője úgy érezte, nagyobb volumenű kérdéseket gyűjtöttek, mint amekkora a projektek mérete. Az önkéntesség a legerősebb forrás, az adományozás és a támogatás jóval kisebb mértékű. A pályázattól a négyből kettő ódzkodik. A helyi vagy a külső gazdaságot nem befolyásolják a kezdeményezések. A profit extra nonprofitként jelenik meg.
Ferenczi István meglepőnek találta, hogy a helyi gazdaságra nincsenek semmilyen hatással, főleg az energia szempontjából. Előfordulhat, hogy inkább a célra, és nem a megjelenő gazdasági hatásra vonatkozott a kérdés.
Az ökonómiai fenntarthatóság csoport kérdései a környezeti hatásra, és annak mérhetőségére, a szemléletformálásra vonatkoztak. A Wekerle projekt egész tevékenységének szemléletformáló hatása van, modell értékű. A szociális építőtábor közvetlen környezeti hatása egyértelmű. Ferencváros közvetlen környezeti hatása szintén nem vitatható.
A beszélgetés vezetője végül azzal zárta le a műhely munkáját, hogy miután az eltelt két és fél óra alatt nem sikerült a témát a lehető legteljesebb alapossággal lezárni, így maradt annyi egészséges feszültség bennünk, amitől a témát tovább tudjuk folytatni a vacsora után személyes beszélgetések keretében.