Mit tehetünk együtt?
A Fórumszínházról és az európai év eddigi tapasztalatiról
Tapasztalati szakértői képzés
Szvoboda Zoltánné: Szegénységben élők európai találkozója, közös ügyeink
Házigazdák: Márton Izabella (Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány, igazgató) és Szvoboda Zoltánné (MSZEH)
Azzal a céllal jöttünk, hogy vezessünk egy beszélgetést, arról hogy mit tehetünk együtt, akár egy civil aktivitással együttműködve.
Szvoboda Zoltánné Irénke beszél majd saját tapasztalatairól, illetve egy kis filmmel készültünk 7-8 percben a Szegénységben Élők Európai Találkozójáról.
Hálózatunk 2004-ben jött létre, civil szervezetekkel, illetve szegénységben élőkkel működünk együtt. Közös bennük, hogy tevékenységük a szegénységhez kapcsolódik.
Cél: Magyarországon a szegénységben élők helyzete jobb legyen.
Ma kevés ilyen létezik, ahol a szegénységben élők aktívan szerepet vállalnak. A mi szervezetünk épp ilyen, részt vesznek a szervezet életében, dolgoznak, irányítanak, döntést hoznak.
Műhely programjai:
- Fórum – színház project
- Tapasztalati szakértők
- Szegénységben élő emberek európai találkozója
Fórum – színház projektről még nincsenek tapasztalataink, mert az előkészületei jelenleg is zajlanak. Ez egy Dél – amerikai eredetű módszer, a helyi közösségek tagjait bevonják a problémák megoldásába, kezelésébe. Dramatizálva verbális úton mondhatják el véleményüket. Közösen megélt elnyomások megélése, feldolgozása. Helyzetek átforgatása. Egyéni deprivált érzések feldolgozása.
Mi 16 szegénységben élő embert, az ország különböző részéről gyűjtöttünk össze. Velük 5 napot töltünk együtt és a saját tapasztalataikból, az általuk megélt élményekből egy színdarabot állítunk össze. A darabot különböző összetételű közönségnek mutatjuk be, majd ebbe a közönség is aktívan bekapcsolódva, az adott szituációkhoz saját tapasztalataikat érzéseiket hozzáfűzhetik. Illetve, megmutathatja hogy adott helyzetben ő hogyan reagálna. Ezeket azután közössen elemezzük, megbeszéljük.
- Tervezitek – e a szereplők élőhelyére visszavinni a darabot?
- Megajánljuk ezt, ha igény van rá természetesen. Illetve cél hogy megtanítsuk magát a módszert amellyel később is élhetnek, oldhatnak meg problémákat.
- Hogyan kerestétek fel a résztvevőket?
Irén: – Felajánlották a lehetőséget, úgy éreztem, hogy több mindent meg tudok mutatni. Észak – Alföld régió koordinátoraként, az Impulziv egyesület szolnoki képzésében vettem részt. Ma is szegénységben élünk és kiválasztódtam erre a feladatra és ott ragadtam a hálózatnál. Attól vagyunk különlegesek, hogy egy szociális szakember mellett egy szegénységben élő tevékenykedik mindenben együtt veszünk részt, összehangoltan dolgozunk, kiegészítjük egymást.
- Milyen szakértőket hívtatok?
Izabella: – Egerváry György drámapedagógus, egy pszichodrámával foglalkozó szakember, és még egy dráma képzésen részt vett szakértő felügyeli a munkánkat. Amit mi csinálunk az nem pszichodráma. Németh László szintén szakértőként szerepel.
Mindannyian úgy leszünk ott, hogy most tanuljuk. Az ötletet az osztrák szegénység ellenes hálózattól vettük.
- Nekik milyen tapasztalataik vannak?
Izabella: – Nagyon nehéz kérdés, mert részletes értékelést nem hallottam. Fokmérő lehet, hogy akik ott voltak milyen aktívak voltak, milyen javaslatok fogalmazódtak meg az előadást követően, illetve milyen csapdahelyzeteket lehetne elkerülni – ebből a szempontból ők nagyon sikeresek voltak. Azt tudom, hogy ők most alakítják át az előadásukat a tapasztalatok alapján.
- A szakemberek bevonásához mi a rendezői vonalat használtuk ki, hogy a megfelelő vonalak, kérdések kialakulhassanak. Mi erre nagy hangsúlyt fektettünk.
Izabella: – Próbálunk az egyéni tapasztalatoktól elvonatkoztatni, illetve próbálunk odafigyelni, hogy kellékek legyenek, illetve a végén egy színdarab álljon össze. Fontos, hogy átjöjjön a darab mondanivalója és a szereplők is jól érezzék magukat, illetve olyan kérdések kerüljenek elő amik tovább mozdítják a dolgokat.
(Film vetítés a IX. Szegénységben élők európai találkozójáról)
Mester Attila: – Európa különböző országaiból vesznek részt szegénységben élő emberek. Döntést hozókkal találkozhatnak, ez a korábbi években nem működött.
Izabella: – Másfél napos tematikus csoportokban a résztvevők elmondhatják a tapasztalataikat.
2004 – ben az első alkalommal, nagy volt a lelkesedés majd ez alábbhagyott.
Mert nem látják az értelmét. Elhangzanak, próbálkozások, javaslatok lesz – e ennek következménye, illetve van – e értelme, hogy európai szinten beszéljenek ezekről.
De én fontosnak tartom, hogy a résztvevők önbizalommal, energiával telve a hálózat munkatársává vállnak és ez már haszna a programnak.
A magyar szegénység ellenes hálózatnál gyakorlat a Hallasd a hangod előkészítő képzés. Nem kifejezetten önismereti, inkább megtanuljuk elmondani a problémáinkat, úgy hogy azt mások is megértsék. Megismerjük hogy juthatunk hozzá különböző ellátásokhoz, hogyan csatlakozhatunk különböző szervezetekhez és ott kinn hogyan tudjuk átadni ezeket az információkat.
Tavaly 14 – 16 fővel dolgoztak. Egy régióból két ember jön, így húzóerők egymás számára. Nem arról szól, hogy elutaznak egy hónapban egyszer hanem folyamatos munkájuk van, saját élményekkel, házi feladatokkal. Ebből a 16 főből 3 ember és a koordinátor utazik el. Nagyon jó, hogy a csapat kap képzést, identitást, aki kimegy érzi, hogy egy csoportot képvisel.
- Irén miért volt jó, vagy rossz, mi volt az értelme számodra a találkozónak?
Irén: – Itt megtapasztaltam, hogy más országokban is van szegénység, én a történelemben nem ezt tanultam. Már elhiszem, hogy másnak is fontos, hogy az emberek ne így éljenek, és emberszámba vegyék őket.
Saját életemben nagy lökést adott. 12 év otthon töltött idő után, egy képzésben vettem részt, majd a hálózatnál kezdtem el dolgozni. Azóta is képzem magam folyamatosan.
- Mi volt rád nagyobb hatásssal a döntéshozókkal, vagy a sorstársakkal való találkozás?
Irén: – A sorstársakkal való találkozás. Évek óta zajlik már ez a program, hatása lehet, mert már számon lehet kérni. Azzal szembesít, hogy mások is így élnek. Megtapasztalhattam, hogy más országokban mi az indító oka a szegénységnek.
- Ti közösségszervezőkként részt vettetek- e már olyan programban, ahol szegénységben élők is részt vettek?
- Olyan volt amit én magam szerveztem Szabadszálláson.
…
Jövőre lesz a X. találkozó, melyet a magyarok fognak megrendezni, azon töprengünk hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni, ezen dolgozunk most is.
Az a pozitívuma, hogy látjuk nem vagyunk elszigetelve, meg tudjuk törni azt az előítéletet, hogy alulképzettek vagyunk, nem akarunk ez ellen tenni, mi akarunk tenni és teszünk is!
Braunitzer Kata jegyzete
